Pesti Srácok

Orbán Viktor is részt vesz a fehérorosz helyzet miatt összehívott rendkívüli tanácskozáson

Orbán Viktor is részt vesz a fehérorosz helyzet miatt összehívott rendkívüli tanácskozáson

Az uniós tagállamok vezetői szerda délelőtt rendkívüli tanácskozást tartanak a fehérorosz válsággal kapcsolatban – jelentette be a Twitteren Charles Michel, a 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke. A videókonferencián a magyar miniszterelnök is részt vesz.

A vezetők videókonferencia keretében tárgyalnak a Fehéroroszországban egyre súlyosbodó helyzettel kapcsolatban azután, hogy Moszkva vasárnap bejelentette, hogy kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak. Tanácskoznak továbbá arról is, milyen konkrét támogatásokat nyújthatnak a hatósági brutalitás áldozatainak. Litvánia például civil szervezeteken keresztül folyósított 50 millió euró összegű uniós segélyalapot javasol, míg Lengyelország 13 millió eurós, fehérorosz tudósokat és a média pluralizmusát támogató programot jelentett be. A balti államok, Dánia, Csehország és Lengyelország az EU-t kérte fel közvetítő szerepre, az országot immáron 26 éve irányító Aljakszandr Lukesanka elnök és az ellenzék között. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő este az MTI megkeresésére elmondta, a magyar miniszterelnök is részt vesz az ügyben összehívott szerda déli rendkívüli uniós videókonferencián. Aznap délután kormányülés is lesz, csütörtök reggel pedig Orbán Viktor avatóbeszédet mond a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyénél – ismertette a miniszterelnök tervezett programját a sajtófőnök.

Múlt pénteken, a tagállamok külügyminiszterei arra az álláspontra jutottak, hogy a fehérorosz választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztának, és szankciók előkészítésében állapodtak meg, a választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen. Fehéroroszországban egy hete folyamatosak a tüntetések. A tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka elnök elcsalta az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta. Lukasenka hétfőn kijelentette, hogy hajlandó megosztani a hatalmat és megváltoztatni az alkotmányt, ugyanakkor megerősítette, hogy az elnökválasztást nem fogják megismételni.

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a fehéroroszországi választásokkal kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésében hétfőn úgy fogalmazott: a visegrádi összefogás ereje és fontossága most is megmutatkozik, “mi is a lengyel álláspontot támogatjuk”, különös tekintettel a Fehéroroszországban élő jelentős nagyságú lengyel nemzeti közösségre. Emlékeztetett arra is, hogy hétfő reggel a három balti külügyminiszterrel, Edgars Rinkevics lett, Urmas Reinsalu észt és Linas Linkevicius litván tárcavezetővel beszélt, majd egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tárgyalt telefonon. Szijjártó Péter azt írta: “minden túlzás nélkül égnek a vonalak miniszterelnöki és külügyminiszteri szinten is a minszki fejlemények kapcsán”.

PestiSracok facebook image

MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.