Pesti Srácok

Rohamrendőrökkel tartatná be az új korlátozásokat a francia kormány, a spanyoloknál pedig újabb tilalmakat vezettek be

Rohamrendőrökkel tartatná be az új korlátozásokat a francia kormány, a spanyoloknál pedig újabb tilalmakat vezettek be
Párizs, 2020. május 1. A munka ünnepe alkalmából tüntető férfit vesznek őrizetbe rendőrök Párizsban 2020. május 1-jén, amikor a koronavírus-járvány miatt kijárási korlátozás van érvényben egész Franciaországban. A gyülekezési tilalom miatt a szakszervezetek arra szólították fel az embereket, hogy délben balkonjaikról vagy ablakaikból adjanak hangot követeléseiknek. MTI/AP/Thibault Camus

Spanyolországban hétfőn újabb régiókra terjesztették ki az utcai dohányzás tilalmát, és bezárták az éjszakai szórakozóhelyeket is, Franciaország rohamrendőrökkel tartatná be az új szigorító intézkedéseket a koronavírus-járvány terjedése miatt.

A hétfőn életbe lépett új korlátozások – amelyek egyebek közt rendelkeznek az éjszakai szórakozóhelyek éjféli zárásáról is – Andalúziát, Kasztíliát és Leónt, Galíciát és Kantábriát érintik. Vasárnap Madridban több mint 2500-an vonultak az utcára, tiltakozva az új szigorítások ellen. Helyszíni beszámolók szerint az emberek a kötelező maszkviselés ellen is felszólaltak, és sokan közülük úgy vélték, a fertőzések számát feltornázzák azért, hogy megnyirbálják a szabadságjogokat. Néhányan közülük azt skandálták, hogy a vírus nem létezik. Eközben Baszkföld kormányzata egészségügyi vészhelyzetet rendelt el, amelynek keretében a helyi kormányzatnak lehetősége lesz a többi régiónál szigorúbb intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy elkerüljék a fertőzések számának hirtelen megugrását. Nyugat-Európában Spanyolországban van a legtöbb koronavírus-fertőzött, körülbelül 343 ezer. Noha az újonnan fertőzöttek nagy része nem mutat tüneteket, s a halálozási arány is csökkent, az országban körülbelül 100 ezer lakosra az utóbbi két hétben még mindig körülbelül 115 fertőzés jutott. Franciaországban ez a szám 45, az Egyesült Királyságban 19, Németországban pedig csak 16. Több ország karanténkötelezettséget vezetett be az innen érkezők számára. Hétfőn Roberto Speranza olasz egészségügyi miniszter azt mondta, Olaszország mindent megtesz a március óta zárva tartó iskolák szeptember közepére tervezett újranyitása érdekében, mindazonáltal aggodalmát fejezte ki a fertőzés fiatalok körében történő terjedése miatt. Az olasz kormány ugyanekkor elrendelte az éjszakai szórakozóhelyek bezárását, valamint a kötelező maszkviselést este hattól reggel hatig a forgalmas köztereken.Párizsban és Marseille-ben bővítették azon helyek számát, ahol kötelező a maszkviselés, a kormány pedig rohamrendőröket küldött Marseille-be és a környékére megakadályozandó a rendelkezés elleni tiltakozást. Mindazonáltal Gilles Pialoux, a párizsi Tenon kórház járványügyi osztályának vezetője hangsúlyozta: a "félelem stratégiája" nem működik, és sürgette "a maszkviselés kultúrájának" megteremtését. Anne Souyris párizsi polgármester-helyettes leszögezte: nem kizárt, hogy a fővárosban bevezetik az általános maszkviselési kötelezettséget. Elisabeth Borne francia munkaügyi miniszter a tervek szerint kedden tárgyalásokat kezd a munkahelyi maszkviselés kötelezővé tételéről és egyéb, a munkavállalók egészségét érintő kérdésekről. Francia kutatások azt mutatják, hogy május 9-e és augusztus 11-e közt felderített vírusgócok legalább negyede munkahelyeken alakult ki. A francia közegészségügyi hatóság (DGS) adatai szerint a vírus elsősorban a fiatal felnőttek körében fertőz, elsősorban az olyan nagyvárosokban, mint Párizs és Marseille. Az Egyesült Királyságból hétfőn hat nap óta először 1000 alatt maradt az új fertőzések száma, a bejelentés szerint 713 új esetet regisztráltak, a Covid-19 betegségnek pedig három újabb halálos áldozata van az országban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Thibault Camus

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!