Pesti Srácok

Szabadon engednek minden őrizetbe vett tüntetőt Fehéroroszországban

Szabadon engednek minden őrizetbe vett tüntetőt Fehéroroszországban

A fehérorosz belügyi hatóságok szabadon engedik az összes tüntetőt, akit az elmúlt napok tömeges tüntetésein vettek őrizetbe – jelentette péntekre virradó éjjel Minszkből a TASZSZ orosz hírügynökség.

A tut.by internetes hírportál közlése szerint a főváros Okresztina utcai fogházához az éjjel megérkezett Aljakszandr Barszukov belügyminiszter-helyettes, aki újságírók előtt kijelentette, hogy péntek hajnali 6 óráig minden őrizetest szabadon engednek a fogházból.

– mondta a TASZSZ szerint Barszukov, nem sokkal azután, hogy felettese, Jurij Karajev belügyminiszter utasítást adott a szabadon bocsátásokra. Barátok és hozzátartozók százai érkeztek az éjjel az Okresztina utcai fogházhoz, hogy élelemmel, vízzel és takarókkal várják szabadon engedett szeretteiket. Az elengedett tüntetők egy része a Reuters hírügynökség szerint arról beszélt, hogy zsúfolt cellákban töltötték fogságukat, és bántalmazásokra is panaszkodtak.

PestiSracok facebook image

A belügyminiszter előzőleg, este az ONT helyi televíziónak nyilatkozva óva intett "bármilyen forradalomtól vagy felfordulástól, amely az emberek életkörülményeinek romlását eredményezné a gazdaság leállásával". A miniszter elítélte a hatóság emberei ellen az elmúlt napokban elkövetett állítólagos támadásokat, ugyanakkor bocsánatot kért a hatósági fellépések során ártatlanul megsérült emberektől.

Fehéroroszországban csütörtökön már ötödszörre vonultak utcára az emberek a vasárnapi elnökválasztás óta, amelyen az előzetes eredmények szerint a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,08 százalékával győzött. Az ellenzék kétségbe vonta a választás tisztaságát és országszerte tüntetéseket, sztrájkokat szervezett. A hatóságok híradások szerint brutálisan léptek fel a tüntetőkkel szemben, és országszerte mintegy 6700 embert vettek őrizetbe, két tüntető pedig életét vesztette.

Csütörtökön ismét emberek ezrei alkottak élőláncot, és vonultak Minszk utcáin. Az este folyamán békés tüntetést rendeztek a fehérorosz fővárosban a Puskin téren, ahol hétfőn életét vesztette a tüntetések első halálos áldozata. A több tízezer tüntetőhöz a Reuters szerint csatlakoztak a Lukasenka elnök vezette posztszovjet rezsim büszkeségeinek tartott több állami nagyvállalat, például a teherautókat és buszokat gyártó Minszki Autógyár (MAZ) dolgozói is. Videofelvételek szerint a tüntetők új választásokat és Lukasenka távozását követelő jelszavakat skandáltak. A helyi média arról is beszámolt, hogy egy Minszktől északkeletre fekvő városban tüntetés volt a vontató- és földmunkagépeket gyártó BelAZ gyárban, valamint a hrodnai Azot vegyi üzemben is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Szergej Gric

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.