Szijjártó: Az EU újabb személyeket sújt szankciókkal a fehéroroszországi elnökválasztás miatt
Újabb személyek ellen vezet be szankciókat az Európai Unió a fehéroroszországi elnökválasztással kapcsolatban - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Berlinben.
Szijjártó Péter az EU-s külügyminiszterek informális tanácskozásának szünetében, a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a tagországok egyetértenek a szankciós lista bővítésében.
Az EU ezúttal a fehéroroszországi választási bizottság vezetőit és az elnökválasztás után kezdődött tüntetésekkel szembeni fellépésben főszerepet vivő rendőri vezetőket sújtja majd büntetőintézkedésekkel. A visegrádi négyek külügyminiszterei külön egyeztetést is tartottak, és elhatározták: felkérik Josep Borrell EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy ne várjon a külügyminiszteri tanács egy hónap múlva soron következő formális, hivatalos üléséig, hanem írásos döntéshozatali eljárás révén, minél hamarabb gondoskodjon a lista bővítéséről
– tette hozzá a magyar diplomácia vezetője, aláhúzva, hogy a bizonytalanság senkinek sem jó, és "erőteljesen megkérdőjelezheti az EU komolyságát".
Az EU-tagországok külügyminiszterei ugyancsak egyetértenek abban a hármas megközelítésben, miszerint a fehéroroszországi változásoknak alkotmányos keretek között kell maradniuk, továbbá mindig tiszteletben kell tartani Fehéroroszország szuverenitását és a lakosság akaratát, harmadik fő elvként pedig érvényesíteni kell geopolitikai szempontokat is, "tekintettel arra, hogy Oroszország a szomszéd"
- mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy lehetségesnek tűnik a konszenzus felépítése Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítő szerepe körül, hiszen Fehéroroszország is tagja a szervezetnek, és Oroszország is részt vesz a munkájában. Szijjártó Péter Oroszországgal kapcsolatban hozzátette, hogy a következő hivatalos tanácsülésen az EU és Oroszország kapcsolata is napirendre kerül. Ebben az ügyben "még mindig van egy erőteljes képmutatás", hiszen az ukrán válság miatt Moszkva ellen bevezetett EU-s szankciók nem érintik egyformán a tagállamokat.
A legnagyobb nyugat-európai gazdaságok csaknem 25 százalékkal növelték Oroszországba irányuló exportjukat 2015 óta, míg például Magyarországot hátrányosan érintik a szankciók, de ennek ellenére "soha nem törtük meg az EU egységét"
- húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.
Nemzeti szuverenitás
Mint mondta, fontos, hogy az EU-s egység kialakuljon egy másik kérdésben is, méghozzá a tagállamok energiaellátásának kérdésében. Az infrastrukturális helyzetből, a történelmi örökségből, a földrajzi fekvésből és az európai árviszonyokból fakadóan úgy alakult, hogy Magyarország Oroszországtól vásárol földgázt, és "nem fogadjuk el, hogy bárki megmondja nekünk, hogy honnan és mennyiért vásároljunk gázt". A nemzeti szuverenitás és a nemzetbiztonság alapvető eleme annak szabad eldöntése, hogy honnan lehet a legjobban, a leggyorsabban és a legbiztonságosabban beszerezni energiahordozókat - mondta Szijjártó Péter.
A migráció egészségügyi kockázatot is jelent
A miniszter arról is szólt, hogy az informális külügyminiszteri tanácsülés egyik fő témájával, a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett földgázmezők körüli török-görög és török-ciprusi viszállyal összefüggésben többen figyelmeztettek az illegális migráció felerősödésének veszélyére. Egy Törökország felől elinduló újabb migrációs hullám először a nyugat-balkáni országokat állítaná "elképesztő kihívások elé", majd megérkezne a schengeni határokhoz, és a koronavírus-világjárvány miatt "elképesztő egészségügyi kockázatokat jelentene".
Ezért a Törökországgal szembeni kemény fellépés helyett az együttműködésre kellene összpontosítani, mert a Törökországban tartózkodó "négymillió illegális migráns megjelenése a schengeni határoknál, és praktikusan Magyarország déli határánál mindenképpen olyan jelenség, amelyet el kellene kerülni"
- mondta Szijjártó Péter.
Hozzátette, hogy kompromisszumos javaslatként megfogalmazódott, hogy fel kellene kérni Törökországot a párbeszédre és a tengeri próbafúrások felfüggesztésére. Azonban az üggyel a jelentősége miatt nem a külügyminiszteri tanács, hanem a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács foglalkozik majd a következő, szeptember 24-én kezdődő kétnapos ülésén.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/Illyés Tibor
