Pesti Srácok

Trump egy szélhámos, Európa szétesőben, Orbán diktátor – Uncsi szerdai interjú a 90 éves Soros Györggyel

Trump egy szélhámos, Európa szétesőben, Orbán diktátor – Uncsi szerdai interjú a 90 éves Soros Györggyel

A Népszava megtörte az uborkaszezon okozta viszonylagos csendet és közölt egy nagyinterjút Soros Györggyel; a milliárdosnak úgy alákérdeztek és olyan magasba emelték, hogy csak spaklival lehet majd leszedni a plafonról. Olyan információk is kiderültek, amelyek például a kutyát nem érdeklik, de azért (nyilván azért, hogy megszeressék az emberek Sorost) leírták, hogy az interjú előtt ért vissza pont egy teniszmeccsről. A Nyílt Társadalom Alapítvány vezetőjét azért másról is megkérdezték: a témák között volt a koronavírus, az amerikai választás és természetesen nem maradhatott ki a kötelező orbánozás.

– írták Sorosról. A politikai témákba belekezdve Soros az interjút azzal kezdte, hogy az emberek a járvány miatt megrémültek, ez pedig azzal járt, hogy zavarttá váltak; elmondása szerint olyan dolgokat tesznek, ami rossz a világ számára, de saját maguknak is. A spekuláns szerint a járvány miatt Európa sérülékenyebb, mint az Egyesült Államok, de gyorsan trumpozott is egy nagyot így, a kampányra ráfordulva: azt állította, hogy az amerikai elnök egy "pökhendi szélhámos", aki belülről ássa alá a demokráciát.

PestiSracok facebook image

– mondta Soros. A milliárdos vállalkozó szerint az Európai Unió sokkal sérülékenyebb helyzetben van, mivel nem kész formáció, valamint sok ellensége van mind belülről, mind kívülről. Amikor megkérdezték, hogy kikre gondol, rávágta, hogy "sok politikai vezető és mozgalom ellenzi azokat az értékeket, amelyek alapján az Európai Uniót megalapították".

– közölte. Arra a kérdésre, hogy kik Európa külső ellenségei, rávágta, hogy azok, akik ellenzik a nyílt társadalom eszméjét. Állítása szerint azért lett az EU lelkes támogatója, mert azt gondolta, hogy az unió a nyílt társadalom európai mértékű megtestesülése.

– jelentette ki. Mint ismert, Soros idén egy 220 millió dolláros adomány biztosított a faji egyenlőség és a feketék jogai érvényesülésének támogatása érdekében. Ezzel kapcsolatban azt mondta: most először a lakosság nagy többsége – a feketéken túlmenően is – felismerte, hogy rendszerszintű diszkrimináció zajlik a feketékkel szemben, ami a rabszolgaság koráig vezethető vissza.

– mondta.

Forrás: Népszava

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.