Pesti Srácok

A fertőzöttek száma csaknem 33 millió, a halálos áldozatoké 996 ezer a világon

A fertőzöttek száma csaknem 33 millió, a halálos áldozatoké 996 ezer a világon

A világon 32 994 213 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 996 682, a gyógyultaké pedig 22 850 358 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai szerint. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.

A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 7 114 235 fertőzött volt eddig a napig, 204 752-en haltak meg, és 2 766 280-an meggyógyultak. Indiában 5 992 532 fertőzöttet, 94 503 halálos áldozatot és 4 941 627 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliából 4 732 309 fertőzöttről, 141 741 halálos áldozatról és 4 172 711 gyógyultról tudni. Oroszországban 1 146 273-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 20 239-re, a gyógyultaké pedig 939 921-re emelkedett. Spanyolországban 716 481 fertőzöttet, 31 232 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Franciaországban 552 473 fertőzöttről, 31 675 halálos áldozatról és 96 937 gyógyultról tudni. Iránban 446 448 fertőzöttet, 25 589 halálesetet és 374 170 gyógyultat tartanak számon. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 437 517, és 42 077-en haltak meg a betegségben. Törökországban 314 433 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 7997, a gyógyultaké 275 630. Olaszországban a fertőzöttek száma 309 870, a halálos áldozatoké 35 835, és 224 417-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Németországban 286 339 a fertőzöttek száma, 9464 a halottaké, 250 866-an meggyógyultak. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 90 483 fertőzéses esetet tartottak nyilván hétfő reggel, valamint 4739 halálos áldozatot és 85 381 gyógyultat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.