Pesti Srácok

Egy hétre csökkent a karantén ideje Franciaországban

Egy hétre csökkent a karantén ideje Franciaországban

Egy hétre csökken az elkülönülés ideje a koronavírusos fertőzöttek és a velük kapcsolatba kerültek számára Franciaországban az eddigi két hétről – jelentette be pénteken Jean Castex miniszterelnök, egy nappal azután, hogy csaknem 10 ezer új fertőzöttel megdőlt a koronavírus-járvány regisztrált napi esetszáma. Franciaországban eddig nem létezett hatósági karantén, és az orvosilag ajánlott házi karantént sem ellenőrizték.

Az úgynevezett egészségügyi védelmi tanács ülése után – amelyet Emmanuel Macron államfő vezetett – a miniszterelnök elismerte, hogy "a helyzet látványosan romlott", de kizárta a tavaszihoz hasonló általános karantén bevezetését.

– hangsúlyozta Jean Castex. A miniszterelnök szerint nem szabad "a társadalmi, a gazdasági és a kulturális életet zárójelbe tenni" az esetszámok emelkedése miatt.

PestiSracok facebook image

– mondta a miniszterelnök. Hozzátette:

A társadalombiztosítás regionális hivatalai mintegy 2 ezer embert vesznek fel a következő napokban a fertőzöttek kapcsolati láncai feltárásának megerősítésére. Az egyre nagyobb esetszámok és a létszámhiány miatt egyre lassabban tudják a hatóságok feltárni egy-egy fertőzött kapcsolatait. A kormányfő jelezte, hogy a szűrési politikát is megerősítik és differenciálni fogják az egészségügyi hatóságok azért, hogy a tünetet produkálók előnyben részesüljenek, és ne keveredjenek a tesztelőhelyeken a tünetmentes emberekkel. Amióta ugyanis ingyenessé és tömegessé vált a tesztelés mindenki számára, kígyózó sorokban várakoznak az emberek a rendelőintézetek előtt, és sok helyen napokat kell várni a tesztelés eredményére.

A kormány a száz megyéből pénteken 42-t nyilvánított a vírus intenzív terjedése miatt vörös övezetnek az eddigi 28 helyett. Ezekben a megyékben 100 ezer lakosra több mint ötven fertőzött jut, és ezért a prefektusok korlátozó intézkedéseket rendelhetnek el. A miniszterelnök jelezte, hogy a már jelenleg is kötelező maszkviselésen túl a déli Bordeaux-ban, Marseille-ben és Francia Guyanán további korlátozásokra lehet számítani, amelyekről helyi szinten fognak dönteni. A járványmutatók elsősorban a déli országrészben romlottak az elmúlt napokban; a francia Riviéria területén a kórházi ápoltak száma is jelentős emelkedésnek indult, és a Covid-19-betegeknek fenntartott intenzív ágyak Marseille-ben már beteltek. A pozitív tesztek aránya napról napra emelkedik, csütörtökön elérte az 5,4 százalékot. A kórházakban jelenleg 5096 fertőzöttet ápolnak. Lélegeztetőgépre naponta átlagosan nyolcvan beteg kerül, míg a múlt héten ötven volt a napi átlag. Jelenleg 615 súlyos beteget ápolnak intenzív osztályokon. A járvány tetőzésekor, áprilisban több, mint hétezer súlyos beteg volt lélegeztetőgépen, számuk június 30. óta először emelkedett hatszáz felé. Az áldozatok száma a járványügyi korlátozások feloldása óta napi húsz körül mozog: csütörtökön 19-en vesztették életüket, ezzel 30 813-ra emelkedett a Covid-19-fertőzésben elhunytak száma.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Michel Euler

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.