Pesti Srácok

Irán az engedélyezettnél tízszer nagyobb mennyiségű dúsított uránnal rendelkezik

Irán az engedélyezettnél tízszer nagyobb mennyiségű dúsított uránnal rendelkezik

Az iráni atomenergia-hivatal vezetője megerősítette vasárnap, hogy a fordói földalatti üzemben jelenleg 1044 uráncentrifuga üzemel, megfelelően annak, hogy Teherán lazított az atomprogramját korlátozó többhatalmi megállapodásban vállalt kötelezettségein. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tíz napja Bécsben ismertetett jelentése szerint Irán jelenleg a 2015-ös atomalkuban engedélyezettnél tízszer nagyobb mennyiségű dúsított uránnal rendelkezik.

Irán a Kúm városa mellett található urándúsító üzem teljes leállítását ígérte a 2015-ben Bécsben aláírt megállapodásban, hogy cserében fokozatosan feloldják a vele szemben érvényesített nemzetközi szankciókat. 2019 májusában azonban - egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondta a sokat bírált megállapodást, és újra életbe léptette az Irán elleni büntetőintézkedéseket - az iráni vezetés közölte, hogy korlátozni fogja az atomalkuban vállalt kötelezettségei végrehajtását.

Újraindította urándúsító tevékenységét

Irán tavaly novemberben jelentette be e korlátozások negyedik szakaszát, és újraindította urándúsító tevékenységét a Teherántól mintegy 180 kilométerre délre található Fordóban, szembe menve Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió felszólításával, hogy térjen vissza a párbeszédhez és kötelezettségei betartásához.

PestiSracok facebook image

- hangoztatta vasárnap Ali Akbar Szálehi, az iráni atomenergia-hivatal vezetője az Icana kormányzati sajtóügynökségnek.

- mondta, hozzátéve, hogy Irán a jövőben tárolni is fogja a dúsított uránt.

A 2015-ös atomalkuban Teherán vállalta, hogy csökkenti dúsított urán készletét, csökkenti a dúsítás mértékét, centrifugái számát, továbbá nem állít üzembe fejlettebb uráncentrifugákat. A megállapodásból való amerikai kihátrálást követően azonban Irán minden pontban korlátozta kötelezettségei teljesítését. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tíz napja Bécsben ismertetett jelentése szerint Irán jelenleg a 2015-ös atomalkuban engedélyezettnél tízszer nagyobb mennyiségű dúsított uránnal rendelkezik.

Forrás: MTI/Fotó:

MTI/EPA/Iráni Atomenergia-szervezet

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.