Pesti Srácok

Ismét megfenyegették a Charlie Hebdo szerkesztőségét

Ismét megfenyegették a Charlie Hebdo szerkesztőségét

Nyílt levélben fejezte ki támogatását mintegy száz francia sajtótermék a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrák közlő Charlie Hebdo című francia szatirikus lapnak, amelynek több szerkesztőségi tagja dzsihadista merénylet áldozata lett öt évvel ezelőtt, s amely újabb fenyegetést kapott – írja a Librarius. Miközben a franciaországi dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában elkövetett, tizenhét halálos áldozatot követelő párizsi támadások pere folyik a párizsi esküdtszéken, a lap humánpolitikai igazgatója Marika Bret olyan halálos fenyegetéseket kapott, hogy az öt éve állandó rendőri védelem alatt álló nőt a múlt héten tíz perc alatt menekítették ki a lakhelyéről, s jelenleg saját szavai szerint “politikai menekültként” kénytelen a barátainál meghúzni magát. A Le Point című jobboldali hetilapnak adott interjúban a humánpolitikai igazgató szerint “elképesztő mértékű a gyűlölködés a Charlie Hebdo körül”.

Az öt évvel ezelőtti iszlamista támadás perének nyitónapján, szeptember 2-án a lap újra közzétette a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrákat, amit a francia társadalom túlnyomó többsége üdvözölt a felmérések szerint, néhány muzulmán országban azonban elítélték az újbóli publikálást, az al-Kaida terrorszervezettől pedig ismételten több fenyegetést is kapott a lap.

– mondta a lap jelenlegi főszerkesztője, Riss a francia hírügynökségnek.

PestiSracok facebook image

A közös fellépés egy, a francia közvéleményhez intézett nyílt levélben öntött formát, amely a szerdai új lapszám címlapján, valamint az aláíró sajtótermékekben is megjelent, köztük számos országos és regionális lapban, valamint szinte minden rádió és televízió honlapján. "Az Együtt védjük meg a szabadságot" címmel megjelent kiáltvány idézi a francia nemzetgyűlésben 1789-ben elfogadott Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, kiemelve hogy jelenleg “az elmúlt két évszázadban a szólásszabadság védelmére kidolgozott jogi építményt támadják, úgy mint még soha az elmúlt 75 évben. Ezúttal olyan új totalitárius ideológiákkal, amelyek azt állítják magukról, hogy vallási szövegek inspirálják” – olvasható a kiáltványban.

Mint ismert, a 12 rajz eredetileg a Jyllands-Posten című dán napilapban jelent meg 2005. szeptember 30-án, a Charlie Hebdo egy évvel később közölte őket. Van, amelyiken a próféta turbán helyett bombát visel a fején, vagy kést ránt két lefátyolozott nőre.

A francia szatirikus lapot a közlés után többször megfenyegették, a szerkesztőséget felgyújtották, majd 2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek. A lap hét legfőbb karikaturistáját, köztük a főszerkesztő Charb-t is kivégezték. A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk agyonlőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr és 21-en sebesültek meg. A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 250-en vesztették életüket.

A Charlie Hebdo elleni támadást az al-Kaida terrorszervezet jemeni szárnya, az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) vállalta magára, míg a zsidók elleni merénylet elkövetője az Iszlám Állam dzsihadista szervezet katonájának mondta magát. A támadást követően a Charlie Hebdo elköltözött, biztonságát megerősítették, és a szerkesztőség jelenleg is titkos helyen dolgozik. A lap munkatársai az elmúlt években is több halálos fenyegetést kaptak, miközben az újság világszerte a szólásszabadság jelképévé vált – írja a Librarius.

Forrás: Librarius; fotó: MTI/Geoffroy Van der Hasselt / Anadolu Agency

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.