Pesti Srácok

Ismét megfenyegették a Charlie Hebdo szerkesztőségét

Ismét megfenyegették a Charlie Hebdo szerkesztőségét

Nyílt levélben fejezte ki támogatását mintegy száz francia sajtótermék a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrák közlő Charlie Hebdo című francia szatirikus lapnak, amelynek több szerkesztőségi tagja dzsihadista merénylet áldozata lett öt évvel ezelőtt, s amely újabb fenyegetést kapott – írja a Librarius. Miközben a franciaországi dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában elkövetett, tizenhét halálos áldozatot követelő párizsi támadások pere folyik a párizsi esküdtszéken, a lap humánpolitikai igazgatója Marika Bret olyan halálos fenyegetéseket kapott, hogy az öt éve állandó rendőri védelem alatt álló nőt a múlt héten tíz perc alatt menekítették ki a lakhelyéről, s jelenleg saját szavai szerint “politikai menekültként” kénytelen a barátainál meghúzni magát. A Le Point című jobboldali hetilapnak adott interjúban a humánpolitikai igazgató szerint “elképesztő mértékű a gyűlölködés a Charlie Hebdo körül”.

Az öt évvel ezelőtti iszlamista támadás perének nyitónapján, szeptember 2-án a lap újra közzétette a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrákat, amit a francia társadalom túlnyomó többsége üdvözölt a felmérések szerint, néhány muzulmán országban azonban elítélték az újbóli publikálást, az al-Kaida terrorszervezettől pedig ismételten több fenyegetést is kapott a lap.

– mondta a lap jelenlegi főszerkesztője, Riss a francia hírügynökségnek.

PestiSracok facebook image

A közös fellépés egy, a francia közvéleményhez intézett nyílt levélben öntött formát, amely a szerdai új lapszám címlapján, valamint az aláíró sajtótermékekben is megjelent, köztük számos országos és regionális lapban, valamint szinte minden rádió és televízió honlapján. "Az Együtt védjük meg a szabadságot" címmel megjelent kiáltvány idézi a francia nemzetgyűlésben 1789-ben elfogadott Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, kiemelve hogy jelenleg “az elmúlt két évszázadban a szólásszabadság védelmére kidolgozott jogi építményt támadják, úgy mint még soha az elmúlt 75 évben. Ezúttal olyan új totalitárius ideológiákkal, amelyek azt állítják magukról, hogy vallási szövegek inspirálják” – olvasható a kiáltványban.

Mint ismert, a 12 rajz eredetileg a Jyllands-Posten című dán napilapban jelent meg 2005. szeptember 30-án, a Charlie Hebdo egy évvel később közölte őket. Van, amelyiken a próféta turbán helyett bombát visel a fején, vagy kést ránt két lefátyolozott nőre.

A francia szatirikus lapot a közlés után többször megfenyegették, a szerkesztőséget felgyújtották, majd 2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek. A lap hét legfőbb karikaturistáját, köztük a főszerkesztő Charb-t is kivégezték. A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk agyonlőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr és 21-en sebesültek meg. A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 250-en vesztették életüket.

A Charlie Hebdo elleni támadást az al-Kaida terrorszervezet jemeni szárnya, az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) vállalta magára, míg a zsidók elleni merénylet elkövetője az Iszlám Állam dzsihadista szervezet katonájának mondta magát. A támadást követően a Charlie Hebdo elköltözött, biztonságát megerősítették, és a szerkesztőség jelenleg is titkos helyen dolgozik. A lap munkatársai az elmúlt években is több halálos fenyegetést kaptak, miközben az újság világszerte a szólásszabadság jelképévé vált – írja a Librarius.

Forrás: Librarius; fotó: MTI/Geoffroy Van der Hasselt / Anadolu Agency

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.