Pesti Srácok

Koronavírus: a magyarok pozitívabban látják a jövőt mint Európa nagyrésze

Koronavírus: a magyarok pozitívabban látják a jövőt mint Európa nagyrésze

A koronavírus első hulláma után a magyarok jobbnak ítélték a jövőt a legtöbb EU-országnál, Magyarországon a harmadik legbizakodóbbak a z emberek a 27 EU-tagállam közül. Az Eurofond felméréséből kiderül, hogy a válaszadók többsége szerint a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése is egyszerűbbé vált.

A júliusban megkérdezett állampolgárok válaszai alapján összeállított felmérés szerint az európai munkavállalók mintegy tíz százaléka veszítette el állását a koronavírus megjelenése óta, a legtöbben Spanyolországban és Görögországban. A tavaszi korlátozások feloldását követően pedig csak három százalékuk talált újra állást, derül ki az Eurofound európai uniós ügynökség lakossági felméréséből.

Júliusban a tagállamok közül Magyarországon, Ausztriában és Dániában érezték úgy legkevesebben – a munkavállalók mindössze öt százaléka –, hogy veszélyben lenne a munkahelyük. Ezzel szemben Bulgáriában és Görögországban 15-20 százalék féltette az állását, a 27 tagállamban pedig átlagosan a megkérdezettek tíz százaléka.

A munkanélküliség és a részidős foglalkoztatás bevezetése hatással volt a háztartások anyagi helyzetére is. A legtöbb országban kedvezőbben ítélték meg júliusban a családi pénzügyeket áprilishoz képest. Magyarországon a válaszadók jelentős része jobbnak látta pénzügyi kilátásait a korlátozásokat követő időszakban, uniós átlagban ugyanakkor a kilátások érdemben nem változtak.

PestiSracok facebook image

A felmérés szerint a háztartások 44 százaléka látja úgy, hogy nincs három hónapra elegendő tartaléka. Magyarországon – Észtország és Lettország után – a harmadik legbizakodóbbak az emberek a 27 EU-tagállam közül: a válaszadók 16 százaléka azt reméli, a következő időszakban javul a háztartásuk finanszírozási helyzete. Az uniós átlag 12 százalék.

A Magyar Nemzet cikke szerint Magyarországon a járványnak a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező hatása volt, hogy a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése egyszerűbbé vált. Ez kilenc másik országban volt még jellemző, elsősorban azokban a tagállamokban, ahol a járvány előtt nem vált általánossá az otthoni munkavégzés. Az újranyitással párhuzamosan a szubjektív jóllét is javult, Magyarországon ráadásul jobban érezték magukat az emberek az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott öt szempont alapján, mint a járványt megelőzően.

Forrás: Magyar Nemzet; fotó: PestiSrácok (illusztráció)

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.