Pesti Srácok

Németország nem ismeri el Lukasenkát Fehéroroszország elnökének

Németország nem ismeri el Lukasenkát Fehéroroszország elnökének

A német szövetségi kormány nem ismeri el Aljakszandr Lukasenkát Fehéroroszország elnökének – jelentették be szerdán Berlinben.

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján kifejtette, hogy a fehéroroszországi választás nem volt sem tisztességes, sem szabad, és semmiben nem felelt meg a demokratikus követelményeknek. Ezért Aljakszandr Lukasenka nem hivatkozhat arra, hogy demokratikus úton szerzett felhatalmazással tölti be hazája államfői tisztségét. Ebből pedig az is következik, hogy hiányoznak az elismerésének feltételei. A szóvivő hozzátette: igencsak jellemző a minszki vezetésre Lukasenka titokban előkészített és a nyilvánosság kizárásával megtartott beiktatása.

A német kormány az augusztusi fehérorosz elnökválasztás óta azt az álláspontot képviseli, hogy annak eredményét nem lehet elismerni. Az állásfoglalásokban rendre kiemelik, hogy Berlin az ellenzéki tüntetők, a békét, a demokratikus részvételt és a politikai változásokat kívánó fehéroroszországi emberek mellett áll. Hozzáteszik, hogy a belpolitikai válságot tárgyalásos úton, az úgynevezett nemzeti párbeszéd folyamatának megindításával kell kezelni. Ezt azt jelenti, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közreműködésével tárgyalásokat kell tartani, amelyekbe a minszki vezetés és az ellenzéki erők mellett a társadalom valamennyi csoportja bekapcsolódhat.

Aljakszszandr Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok több, mint 80 százalékával nyerte meg az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, így megkezdheti sorban hatodik államfői ciklusát. Az ellenzék csalásra hivatkozva nem fogadja el az eredményt, és az időközben Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaját tekinti államfőnek. Az országban rendszeresek a tüntetések, amelyek nagyságrendje sajtójelentések szerint vasárnaponként százezres.

PestiSracok facebook image

A fehéroroszországi állami hírügynökség (BeITA) szerdán jelentette, hogy Lukasenka letette a hivatali esküt. Az előre nem bejelentett és a jogszabályokkal ellentétben a közszolgálati televízióban nem közvetített szertartást a beszámoló szerint száz ember jelenlétében tartották meg Minszkben, a Függetlenség Palotájában.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.