Pesti Srácok

Orbán Viktor: Magyarországnak működnie kell, a diplomáciának és a külkapcsolatoknak is

Orbán Viktor: Magyarországnak működnie kell, a diplomáciának és a külkapcsolatoknak is

Magyarországnak működnie kell, a diplomáciának és a külkapcsolatoknak is, érkeznek ide vendégek, és "mi is látogatunk számunkra fontos országokba" – közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, miután tárgyalt Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökkel.

A kormányfő elmondta: ötvenmillió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alap felállításáról állapodott meg a két ország. Az alap a két ország együttműködését, különösen vegyes cégeket hivatott finanszírozni, és ha kimerülne, az összegét készek tovább emelni.

Közvetlen légi járat

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy "a két nép között meglévő közös eredet és a barátság mindennapi megélésének ma a legnagyobb akadálya" a távolság, ezért szükség van egy közvetlen légi járatra Budapest és Biskek között, amelynek jogi és pénzügyi feltételeit sikerült is megteremteni, és reméli, hamarosan megindulhat a járat.

PestiSracok facebook image

Ismeretlen ellenség

Orbán Viktor megjegyezte: a kirgiz elnök érkezését áprilisra várták, de a koronavírus-járvány ezt lehetetlenné tette. Emlékeztetett: Magyarország a járvány első szakaszában gyakorlatilag megállította az életet, mivel egy ismeretlen ellenséggel állt szemben. A mostani, második hullámban azonban más a védekezés, amelynek vezérfonala az, hogy az országnak működnie kell. A miniszterelnök tájékoztatott arról is, hogy Magyarország ma 75 állami ösztöndíjat biztos kirgiz diákoknak, amit 150-re emelnek.

Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz köztársasági elnökkel tárgyalt Orbán Viktor. Fotó: MTI

Kirgizisztáni befektetések

Megállapodtak abban is, hogy Magyarország meghatározott szektorokban befektetéseket hajthat végre Kirgizisztánban. Orbán Viktor hozzátette: a magyar-kirgiz viszony eddig elhanyagolt területe volt Magyarország külkapcsolati rendszerének, de a mostani látogatás végre megtölti tartalommal ezt a kapcsolatrendszert. Orbán Viktor kormánya nevében kifejezte tiszteletét Kirgizisztán és a közép-ázsiai ország kulturális alkotásai iránt.

Egy nép voltunk valaha

Különösen jól esett – folytatta a miniszterelnök –, hogy a kirgiz elnök a tárgyalásokon világossá tette: országában nyilvántartják, hogy

– mondta Orbán Viktor.

Szooronbaj Dzsejenbekov hangsúlyozta: a magyar-kirgiz kapcsolatok dinamikusan fejlődnek a kölcsönös tisztelet jegyében. Kiemelte: történelmi nap a mai, mert igen sok fontos megállapodást írtak alá, amelyek eredményeként új fejezetet kezdhetnek a kétoldalú kapcsolatok építésében. Szooronbaj Dzsejenbekov köszönetet mondott a magyar kormánynak és népnek a koronavírus-járvány elleni védekezéshez nyújtott segítségért.

Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök a két ország közötti stratégiai partnerségi megállapodást írt alá 2020. szeptember 29-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Fejlesztési alap

Emlékeztetett: 2018-ban Orbán Viktor látogatást tett Kirgizisztánban, akkor is nagyon hasznos megbeszélést folytattak, és az ott megvitatott kérdések közül több mára megvalósult, ilyen például a kormányközi bizottság felállítása. A kirgiz elnök üdvözölte, hogy a magyar kormány 150-re emelte a kirgiz hallgatóknak biztosított magyarországi ösztöndíjak számát. Kiemelte továbbá a fejlesztési alap jelentőségét, amelyről most írtak alá megállapodást. Remélhetőleg az alap az év végéig megkezdheti működését – tette hozzá. Kitért rá: a későbbiekben egy üzleti fórumot is rendeznek, erre 50 kirgiz üzletember érkezett, akiket érdekel a magyarországi együttműködés lehetősége.

Tizenhárom megállapodás

A sajtónyilatkozatok előtt a magyar és a kirgiz fél 13 megállapodást írt alá, egyebek mellett a stratégiai partnerségről, a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról, továbbá egészségügyi, mezőgazdasági, pénzügyminisztériumi, katasztrófaelhárítási, vízgazdálkodási, valamint oktatási és tudományos együttműködésről, a kettős adóztatás elkerüléséről, a magyar-kirgiz fejlesztési alapról, a gazdaság digitalizációjáról és a beruházások ösztönzéséről.

Forrás: MTI; Fotó: MTI-Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.