Szigorítják a maszkviselés ellenőrzését a boltokban
Javítani kell a zárt légterű üzletekben a biztonságos vásárlás körülményeit a kereskedelmi dolgozók szerint, mivel látható, hogy sokan még mindig nem viselnek maszkot. Szerintük a maszkviselés mellett a másfél méteres védőtávolság betartatását is szabályozni lehetne – írta a Magyar Nemzet.
Már az első járványhullám idején is fontos szempont volt a veszélyhelyzet alatt nyitva lévő üzletekben, hogy ne alakuljon ki zsúfoltság. A pénztárak előtt felragasztott jelzések mutatták több helyen, hol vannak a biztonságos sorban állás határai. A nyár óta valamennyi bent tartózkodó számára kötelező a maszkviselet a magyarországi kereskedelmi egységekben; ehhez képest még azóta sem viseli mindenki a védőeszközt, hogy immár napok óta emelkedik a koronavírussal fertőzöttek száma.
Annak ellenére, hogy az orvosok, virológusok is naponta figyelmeztetik a lakosságot: viseljék a maszkot a zárt tereken, a boltokban, sőt olyan szakértői vélemény is elhangzott, hogy a járvány terjedését a kötelező maszkviselés kiterjesztésével kell megakadályozni, nagyon gyakori, hogy a vevők fedetlen szájjal, orral tartózkodnak az üzletekben. A jelenség a kisebb boltokban és a nagyobb áruházakban is megfigyelhető
– mondta a lapnak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. Bubenkó Csaba szerint ahogy a tavaszi, korlátozott időszakban is szempont volt, úgy már most is gondolni kell arra, hogy az élelmiszer-áruházakban, ahol naponta több ezer ember megfordul, illetve a csak néhány főt befogadó sarki üzletben fokozottan jelenik meg a fertőzésveszély, ami megelőzést igényel a vásárlók és a velük egy légtérben tartózkodó kereskedelmi dolgozók szempontjából is.
Szakértők szerint a zárt térben való tömeges jelenlét a vírusfertőzés melegágya. Jelenleg a maszk és a kézmosás az alapvető védekezési eszköz a másfél méteres távolságtartás mellett – utóbbinak azonban abban az esetben nincs értelme, ha azt lehet látni, hogy egyébként zsúfoltság van az üzletben –, valamint a főszabály szerint másfél méter védőtávolságot kell tartani a biztonságos vásárláshoz. Mint mondta, javaslatuk szerint méret alapján üzlettípusonként ki lehetne számolni, hogy adott időben hány vásárló tartózkodhat egyszerre az értékesítőhelyen.
Így meghatározható az optimális létszám, amin belül az egyéb rutin tevékenységekhez képest nem jelent nagyobb kockázatot a mindennapos vásárlás, akkor sem, ha a maszkot nem viseli minden jelenlévő
– mondta Bubenkó Csaba. Az elnök kitért rá, hogy a maszkviselés kérdése fokozottan jelen van a bolti dolgozók körében, akik több helyről azt is jelezték: sok vásárló azért nem húz maszkot az üzletbe lépve, mert például a pénztáros sem viseli az eszközt, aminek pedig általában az az oka, hogy plexifalat húztak a pénztár köré – ez esetben nem szükséges egész nap maszkban kasszázni. Ugyanez érvényes a trafikokban vagy a benzinkutakon, ahol az eladónak csak a plexivel körbevett pénztár területén kívül kell maszkot húznia. Akad viszont olyan bolt is, ahol egyetlen kiszolgálón sincs maszk, és műanyag védőfal sem választja el az eladót a vásárlótól. Ezeknek az eseteknek a száma várhatóan csökkenni fog, mivel a főváros déli kerületeiben – például a XIX., XX., XXI. kerületekben – már több élelmiszerboltban és dohányáruüzletben jártak ellenőrök, akik a jogszabály betartását kérik számon a jelenlévőkön, és ha szükséges, bírsággal illetik a szabálysértőt. A Magyar Nemzet arról ír, hogy egyre több az olyan üzlet, ahonnan határozottan kiküldik a maszk nélkül érkező vásárlót, mert a kereskedők félnek az esetleges büntetéstől.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balogh Zoltán