Pesti Srácok

Szijjártó Péter: A magyar emberek munkája teheti naggyá az országot

Szijjártó Péter: A magyar emberek munkája teheti naggyá az országot

Az új világgazdasági korszakban csak a magyar emberek munkája teheti naggyá az országot – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Vásárosnaményban, a Versenyképesség Növelő Támogatási Okirat átadási ünnepségén.

Szijjártó Péter a kormány szövetségeseinek nevezte a beruházást tervező vállalatokat, amelyek – mint mondta – olyankor fejlesztenek, amikor a világ más részein leépítésekről és leállásról szólnak a hírek.

– tette hozzá. A miniszter szerint a beruházásösztönző pályázat iránti érdeklődés a magyar vállalatok életképességét igazolja.

PestiSracok facebook image

– ismertette. A támogatásra 806, túlnyomó többségében magyar tulajdonú vállalat jelentkezett 377 milliárd forintnyi beruházással, amelyhez a költségvetés 151 milliárd forinttal járul hozzá. Szijjártó Péter a szerdai rendezvényen a Frontalit Kft.-nek adott át támogatási okiratot. A fa- és bútoripari vállalat 547 millió forintból 800 négyzetméteres üzemet épít és szerel fel korszerű berendezésekkel. A kormány 273 millió forinttal támogatja a beruházást. A tárcavezető a Frontalit fejlesztését méltatva elmondta, hogy a 14 ezer munkavállalót foglalkoztató magyar bútoripar termelési értéke az első fél évben a nehézségek ellenére is meghaladta a 100 milliárd forintot. A termékek csaknem 60 százalékát külföldön értékesítik. Szijjártó Péter üdvözölte azt is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 37 vállalat 18 milliárd forint értékben vállalt beruházást az elmúlt hónapokban.

– hangsúlyozta.

A vásárosnaményi Frontalit Kft. nettó árbevétele 2018-ban 2,255 milliárd forint volt, 2019-ben pedig már meghaladta a 2,5 milliárd forintot. Adózott eredménye ezalatt 207 millió forintról 272 millió forintra nőtt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)