Pesti Srácok

Tízezrek tüntettek Montenegróban az ország függetlensége mellett

Tízezrek tüntettek Montenegróban az ország függetlensége mellett

Tízezrek tüntettek Podgoricában és más montenegrói városokban vasárnap este az ország függetlensége mellett a szerbbarát ellenzéki pártok választási győzelme nyomán.

– hangoztatta a demonstráción felszólalók egyike.

A csetnikek szerb szabadcsapatok voltak, amelyek a második világháború alatt, illetve az 1990-es években, Jugoszlávia felbomlásakor rémtetteket követtek el a civilekkel szemben.

PestiSracok facebook image

Az augusztus 30-i montenegrói választáson a három ellenzéki szövetség összesen 41 parlamenti helyet szerzett meg a 81 fős törvényhozásban. A három politikai erő most egy szakértői kormány felállításával akarja megtörni Milo Djukanovic montenegrói elnök hatalmát. A voksoláson győztes erők korrupcióval, maffiakapcsolatokkal és a kormánykritikusok elleni merényletekkel vádolják az államfőt. Az ellenzéki szövetség legerősebb tagja, a szerb- és oroszbarát Demokratikus Front (DF) 27 mandátumot szerzett, koalíciós partnerei viszont nyugatbarát erők. Ilyen erőviszonyok mellett a montenegrói függetlenség hívei attól tartanak, hogy a DF vezetésével az ország ismét Szerbia, illetve Oroszország befolyása alá kerülhet. Egyelőre nem világos, hogy ki szervezte a vasárnapi megmozdulásokat. A legtöbb felszólaló a tüntetéseken "hazafinak" állította be magát, aki "csak egyetlen pártot ismer el, a montenegrói államot". A Vijesti helyi független lap azonban az eddig három évtizedig kormányzó – Djukanovic vezette – balközép Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) számos aktivistáját vélte felfedezni a tiltakozók soraiban. Djukanovic korábban azzal vádolta meg Szerbiát, hogy politikai és médianyomást gyakorolt a montenegrói választópolgárokra a parlamenti választás előtt. Állítását a szerb vezetés teljes mértékben elutasította.

Forrás: MTI; Fotó: borba.me (képernyőfelvétel)

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.