Pesti Srácok

Az Erdogan-párti török jelölt nyerte meg az észak-ciprusi elnökválasztást

Az Erdogan-párti török jelölt nyerte meg az észak-ciprusi elnökválasztást

Ma tartották az elnökválasztás második fordulóját az egyedül Ankara által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaságban. Az első forduló tizenegy jelöltjéből a jelenlegi kormányfő, Ersin Tatar, valamint Mustafa Akinci államfő jutott tovább; a szavazatok összesítése alapján Tatar a voksok 51,7 százalékával megszerezte az elnöki posztot.

A jobboldali nacionalista Nemzeti Egységpártot (UBP) képviselő, Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatását élvező Tatar a jelenlegi, kétállami megoldás híve, a függetlenként politizáló Akinci pedig a megosztott sziget újraegyesítését pártolja. Győzelmi beszédében Tatar köszönetet mondott Erdogannak, azt hangoztatván, hogy megbonthatatlan a kötelék a két ország között. A török elnök és a külügyminiszter a Twitteren gratulált neki. Akinci elismerte a vereségét, ugyanakkor kiemelte, hogy Törökország példa nélküli módon befolyásolta a választási kampányt, és ő maga és családja fenyegetéseket is kapott. A részvételi arány a szokásosnál magasabb volt, ami elemzők szerint Tatarnak kedvezett.

Az 1975-ben népszavazással jóváhagyott első, majd a függetlenség kinyilvánítása után, 1985-ben elfogadott újabb alkotmány értelmében az észak-ciprusi török állam demokratikus, szekularizált köztársaság, amelynek élén az öt évre választott államfő áll. A posztot 2015. április 30. óta Mustafa Akinci tölti be.

Forrás: MTI; Fotó: ersintartar.net

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)