Pesti Srácok

Gál Kinga: Az Európai Bizottságnak ki kell állni az őshonos nemzeti közösségek védelmében

Gál Kinga: Az Európai Bizottságnak ki kell állni az őshonos nemzeti közösségek védelmében

Az Európai Bizottságnak ki kell állnia az őshonos nemzeti közösségek védelmében – hangsúlyozta Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés közreműködőinek bizottsági meghallgatásával kapcsolatban.

A képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában emlékeztetett: az őshonos nemzeti kisebbségek még ma is alapvető problémákkal néznek szembe az Európai Unióban; a diszkrimináció szinte minden területen – legfőképpen az oktatás, a nyelvhasználat és a gyűlöletbeszéd szintjén – érinti őket. Rámutatott, hogy a kisebbségben élők is ugyanolyan adófizetők, ugyanúgy hozzájárulnak egy adott ország gazdasági jólétéhez, de lehetőségeik mégis korlátozottak a többi állampolgáréhoz képest. A képviselő hangsúlyozta, hogy tizenhat éves parlamenti munkája során, az uniós parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnökeként azt tapasztalta, hogy az Európai Bizottság még mindig nagyon tartózkodó az őshonos kisebbségek kérdéskörét illetően, és arra hivatkozik, hogy ezek a problémák tagállami hatáskörbe tartoznak, míg egyáltalán nem szégyenlős, amikor más nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésekben kell nyíltan beavatkoznia.

– jelentette ki. A képviselő felszólította az Európai Bizottságot, hogy ne alkalmazzon kettős mércét az európai őshonos kisebbségeket illetően, és mihamarabb válaszoljon 1,3 millió állampolgár akaratára egy uniós kisebbségvédelmi kerettervvel. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt november 7-ig meghosszabbították egy másik európai kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírási határidejét, amely a régiók egyenlőségét és a regionális kultúrák fenntarthatóságát szorgalmazza a kohéziós politika vonatkozásában. Reményét fejezte ki, hogy e kezdeményezés esetében is sikerül elérni a szükséges küszöbértéket legalább hét tagállamban. A képviselőnő így fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője és egyben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az MTI-nek elmondta: a kezdeményezés több, mint ötvenmillió, őshonos kisebbséghez tartozó embert érint Európában, akiknek jogaival uniós szinten is foglalkozni kell. Az unió továbbá szakpolitikák és finanszírozások révén támogatni tudja ezeket a közösségeket. A Minority SafePack nemzetközi kampányát koordináló politikus kitért arra, hogy az uniós parlamenti meghallgatáson nagyon sok támogatója volt a kezdeményezésnek, és ellenzői – mint például Románia képviselői – kisebbségben maradtak. Hozzátette: a kisebbségek jogainak kérdése nemzeti érzékenységet is érinthet, de ezt párbeszéd, illetve biztonsági záradékok útján meg lehet oldani. A kezdeményezés nem vesz el jogokat a tagállamoktól. Mivel az alapjogokra és értékekre ma nagy figyelme hárul, nem szabad elfeledkezni a kisebbségi jogokról sem.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában azt emelte ki, hogy a 2007-es lisszaboni szerződés óta a kisebbségek védelme európai értékké vált. Azonban – tette hozzá – ez nem változtat azon, hogy még mindig a tagállamok hivatalos nyelve és domináns kultúrája van a középpontban. Rámutatott: az uniós tagállamokban különböző bánásmódban részesülnek a kisebbségek; bizonyos közösségeknek még saját identitásukhoz sincs joga.

A Minority Safepack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés; célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. A kezdeményezés 2018 nyarán sikeresen lezárult, miután támogatására egymillió hiteles aláírást sikerül összegyűjteni, legalább hét uniós tagállamban. Az Európai Bizottságnak a csütörtöki parlamenti meghallgatás után három hónap áll rendelkezésére, hogy kialakítsa álláspontját és döntést hozzon a jogalkotási folyamatról.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.