Pesti Srácok

ITM: két pályázati konstrukcióban indul a Tisztítsuk meg az országot! projekt

ITM: két pályázati konstrukcióban indul a Tisztítsuk meg az országot! projekt
Budapest, 2011. szeptember 4. Hatalmas szeméthegyek tucatja, köztük építési törmelékek, autókarosszéria darabok és sok egyéb mellett háztartási hulladékok találhatók a Tétényi fennsíkon, a természetvédelmi terület szomszédságában. MTI Fotó: Czimbal Gyula

Két meghatározó pályázati konstrukciót dolgoztak ki az eddigi legnagyobb illegális hulladékfelszámolási, a Tisztítsuk meg az országot! elnevezésű projektben. Az egyiket az önkormányzatok számára a Belügyminisztériumnál, a másikat a civil és a gazdálkodó szervezetek, valamint az egyházi jogi személyek számára az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) – mondta el az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára kedden budapesti sajtótájékoztatón.

Boros Anita közölte: a projekt 2020 második felében megvalósuló, első ütemének végrehajtására a kormány tizenhárom milliárd forintot biztosított, a központi koordinátor az ITM. A 2020 júliusban indult kísérleti szakasz tizenkét helyszínen zajlott, a tapasztalatok alapján az egész országban megkezdik a leginkább szennyezett területek megtisztítását. Elsődlegesen a közutak, vasutak, erdők, turistaútvonalak, folyópartok, valamint önkormányzati közterületek megtisztítását tűzték ki célul. Kiemelte, hogy ebben a munkában mindenkire számítanak, a lakosságra, a vállalkozásokra, a közigazgatási szervekre, az önkormányzatokra és a civil szervezetekre is.

Az államtitkár kitért arra is, hogy szeretnék, ha a törvény a lehető legszigorúbban sújthatna le az illegális szemetelőkre, és szeretnének segíteni a tulajdonosokat ingatlanjaik megvédésében. Az ITM pályázati konstrukcióját ismertetve Boros Anita elmondta, a civil szervezetek pályázatot nyújthatnak be köztulajdonban álló, már megtisztított terület őrzésére, illetve a nagyobb területeken elszórtan fellelhető, nagygépi munkálatokat nem igénylő hulladéklerakatok felderítésére és felszámolására. A gazdálkodó szervezetek pályázatot nyújthatnak be a köztulajdonban álló, kezelésükben lévő területek megtisztítására. Az egyházi jogi személyek pedig a kezelésükben vagy tulajdonukban álló területen található illegális hulladékok összegyűjtésére és elszállítására pályázhatnak. Önálló pályázati célterületként nevesítették a rendkívüli helyzetek, kirívó hulladékmennyiség felszámolását, ebben az esetben pályázhat mindegyik pályázói kör. Boros Anita kiemelte: minden támogatott számára előírják, hogy a megtisztított területet folyamatosan figyelni, őrizni kell, megakadályozva ezzel a további, illegális szemétlerakást. Közölte azt is, hogy szeretnék támogatni az ingatlanvédelmi rendszereket bevezetését a magán és a köztulajdonban álló ingatlanoknál. Támogatni kívánják a nem elektromos sorompók kiépítését, valamint kamerarendszerek telepítését.

Az összes konstrukcióban a támogatás egyszeri és vissza nem térítendő. A finanszírozás a települési önkormányzatok rendkívüli pályázata esetében száz százalékos előfinanszírozásával történik. Minden más esetben előleg biztosítása mellett, a feladat elvégzése után egy vegyes finanszírozási konstrukciót dolgoztak ki. Boros Anita elmondta, az ITM pályázati konstrukciójában tart a felkészüli idő, a pályázatokat november első hetétől lehet majd benyújtani. A pályázatok elbírálása folyamatos lesz a rendelkezésre álló források kimerüléséig. Kérdésre válaszolva elmondta: vannak olyan állami közreműködő szervezetek, amelyek a tizenhárom milliárdos keretből közvetlenül részesülnek. Ilyenek a nemzeti parkigazgatóságok vagy például az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Az ITM-nél november 9-től lehet majd pályázni. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára az önkormányzatokat érintő pályázati konstrukciót ismertetve elmondta: ez esetben az önkormányzatok által kezelhető mértékű illegális hulladék begyűjtésére kívánnak támogatást adni. Ugyanakkor az is nagyon lényeges, hogy a megtisztított területek rendszeres felülvizsgálata megtörténjen. Az önkormányzatok számára kiírt pályázat hamarosan zárul, december 7-én a belügyminiszter meghozza a döntést. Az elnyerhető támogatásokat kategóriákba sorolták. Az államtitkár példaként említette, hogy az ezer lakos alatti települések kétmillió forintig, a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok húszmillióig pályázhatnak.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI Fotó: Czimbal Gyula

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.