Pesti Srácok

Jellemzően online emlékezett az ország az 1956-os forradalomra – az ellenzék a Facebookon is összeborult

Jellemzően online emlékezett az ország az 1956-os forradalomra – az ellenzék a Facebookon is összeborult

A járványhelyzet miatt az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulóján is jellemzően online emlékezett az ország. A koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs Orbán Viktor miniszterelnök részvételével a pénteki nemzeti ünnepen is ülésezett.

A koronavírus-járvány miatt idén az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett központi események legtöbbje elmaradt; az egyetlen központi megemlékezés az Országház előtti zászlófelvonás volt.

Orbán Viktor Wittner Máriával koszorúzott

Orbán Viktor miniszterelnök kora reggel Wittner Mária '56-os szabadságharcossal emlékezett meg. A Facebookon közzétett videó szerint a kormányfő és Wittner Mária egy Gloria Victis 1956 feliratú, nemzeti színű szalaggal átkötött koszorút helyezett el a 64 évvel ezelőtti forradalom emblematikus budapesti helyszínén, a Corvin közben, az '56-os pesti srác emlékművénél.

PestiSracok facebook image

Gulyás Gergely állami kitüntetéseket adott át

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a köztársasági elnök megbízásából állami kitüntetéseket adott át Budapesten, a Várkert Bazárban. A miniszter kijelentette: az 1956-os forradalom és szabadságharc örökérvényű nemzeti kiállás volt a szabadság mellett, a mi feladatunk pedig az, hogy többé ne legyünk olyan helyzetben, amelyben a szabadságunkat bárki elveheti; nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek mindennapi életünkben.

A Fidesz szerint most is óvni kell a szuverenitásunkat

A Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében azt hangsúlyozta: ötvenhat hősei azért harcoltak, hogy a magyar nép végre maga dönthessen saját hazájáról. Hozzátették:

Nemzeti önbecsülés

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője közleményében azt írta: az 1956-os forradalom öröksége arra emlékeztet, hogy a nemzeti önbecsülés, a szabadság iránti vágy és az igazságérzet még a legnehezebb időkben is emberfeletti erőt és elszántságot ad a magyaroknak.

Az ellenzék a Facebookon is összeborult

Az ellenzéki pártok a Facebookon közzétett közös felvétellel emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire. Ebben Jakab Péter, a Jobbik elnöke; Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke; Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke; Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője; Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke fejezte ki gondolatait. Egyes pártok külön megemlékezéseket is tartottak.

Varju diktatúrázott

Varju László, a Demokratikus Koalíció alelnöke a párt budapesti online közvetített megemlékezésén azt mondta: Magyarországon nincs helye diktatúrának. Az LMP politikusai Kéthly Anna szociáldemokrata politikus Budapest belvárosában álló szobránál koszorúztak. A Párbeszéd politikusai online is közvetített budapesti megemlékezésükön azt hangsúlyozták: pártjuk egyetért az '56-os forradalmárokkal, és azt gondolja, hogy Magyarország helye az európai demokratikus közösségben van.

Karácsonyék a pesti nőkre emlékeztek

Karácsony Gergely főpolgármester a fővárosi önkormányzat által rendezett ünnepi megemlékezésen azt hangsúlyozta: a közösséggé válás élménye teszi fontossá október 23-át, 1956 és 1989 e napját is. A fővárosi vezetés arcképkiállítással tisztelgett az 1956-os pesti nők előtt. Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes elmondta: a kiállításon megjelenő '56-os pesti nők sorsának ez az egyik üzenete. A Főpolgármesteri Hivatal 46 polgármester által aláírt közös deklarációt is eljuttatta az MTI-hez. Ebben kiemelték:

Az Emlékképek 1956 – Városi kiállítás november 4-éig megtekinthető. Budapest ikonikus helyszínein korabeli fotók emlékeztetnek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire.

Kisebb megemlékezések országszerte

A forradalom évfordulóján országszerte lerótták tiszteletüket az emberek valamilyen formában, de a járványhelyzet miatt idén általában csak kisebb megemlékezéseket tartottak az önkormányzatok. Pápán Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke azt mondta: 1956 forradalma azt üzeni a mai embernek, hogy össze kell fognunk a kultúránkat veszélyeztető támadásokkal szemben, hiszen csak így lehetünk sikeresek. Fekete Zsolt (Salgótarján, Szeretem! Egyesület–DK–Jobbik–LMP–Momentum–MSZP–Párbeszéd–Tarjáni Városlakó Egyesület), Salgótarján polgármestere ünnepi beszédében arra emlékeztetett, mi vezetett el a forradalomig: a szólásszabadság megszűnése, a független, önálló véleményt alkotó emberek megfélemlítése, a koncepciós perek, a magánvagyon és a megtakarítások államosítása, az értelmiség és a polgári rétegek ellehetetlenítése, és az elviselhetetlen véleményterror.

Magyarországon 1956 októberében békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-ai kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

Forrás: MTI; Fotó:Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.