Pesti Srácok

Kínai külügyi szóvivő: Peking reakciója nem marad el, ha Washington fegyvert ad Tajvannak

Kínai külügyi szóvivő: Peking reakciója nem marad el, ha Washington fegyvert ad Tajvannak

Az amerikai kongresszusnak harminc napja van jóváhagyni azt a mintegy 1,8 milliárd dolláros fegyvereladási tervezetet, amelyet Tajvannal kötne meg. Kína külügyi szóvivője bírálta a tervet és egyúttal leszögezte: az üzlet létrejötte nagy hatással lenne a Washington és Peking közötti kapcsolatokra, valamint a regionális békére és stabilitásra.

– mondta Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő.

Csao azután nyilatkozott így, hogy az amerikai külügyminisztérium szerda este bejelentette: az amerikai kormány 1,8 milliárd dolláros fegyverüzletet hagyott jóvá Tajvannal. A tárca közlése szerint az eladásra szánt tételek között manőverező robotrepülőgépek, rakéta-sorozatvetők, felismerőberendezések, a hozzájuk tartozó felszerelések és szakmai kiképzés szerepel, konkrétan 11 rakéta-sorozatvető (HIMARS) bázisjárműveivel, 135 manőverező robotrepülőgép (AGM–84H SLAM–ER), valamint 6 MS–110 Recce típusú repülőgép-fedélzeti felismerő berendezés.

PestiSracok facebook image

Az amerikai kongresszusnak harminc nap áll a rendelkezésére a mérlegeléshez, elemzők szerint azonban biztosan jóváhagyja a fegyverzetek eladását, mivel kétpárti az egyetértés a törvényhozók körében Tajvan védelmének megerősítését illetően. A fegyvereladás megvalósulásához a tajvani törvényhozásnak is jóvá kell hagynia azt a CNA hivatalos tajvani hírügynökség jelentése szerint. A tajvani külügyminisztérium arról tájékoztatott a CNA szerint, hogy megkapta a hivatalos ajánlatot a fegyvereladásról, amely megvalósulása esetén a nyolcadik lenne Donald Trump hatalomra kerülése óta.

A kínai külügyminisztérium a múlt héten jelezte, hogy egy tajvani fegyvereladás komoly kárt okoz Kína szuverenitásának és nemzetbiztonsági érdekeinek. Peking ugyanis nem ismeri el külön országnak a szigetet – amelynek hivatalos neve: Kínai Köztársaság –, szakadár területének tekinti azt.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.