Pesti Srácok

Koronavírus – Belgiumban szigorítják a korlátozásokat a fertőzések növekvő napi száma miatt

Koronavírus – Belgiumban szigorítják a korlátozásokat a fertőzések növekvő napi száma miatt

Mivel Belgiumban az új fertőzöttek napi átlagos száma meghaladta a kétezer-háromszázat a kormány szigorúbb korlátozásokat vezet be a koronavírus-járvány terjedése ellen. A szigorításokkal azt akarják elérni, hogy ne kelljen újra iskolákat bezárni, és az időseket elszigetelni.

A pénteken érvénybe lépő intézkedések értelmében, a lakosoknak háztartásukon kívüli kapcsolataikat öt főről, háromra kell korlátozniuk, a bárokban és éttermekben négynél több személy nem ülhet egy asztalhoz. A vendéglátó egységeknek este tizenegykor be kell zárniuk, a higiéniai szabályok betartása és a távmunka továbbra is erősen ajánlott. Alexander de Croo belga miniszterelnök sajtóközleményben az áll, hogy amennyiben a lakosság nem tartja be az előírásokat, akkor még szigorúbb intézkedéseket fog a kormány bevezetni, ami további gazdasági károkat okoz, és negatív hatással lesz a társadalmi életre is.

A 11,5 millió lakosú Belgiumban, az utolsó pár napban kétezer-háromszáz volt fertőzések napi átlagos száma, negyvennyolc százalékkal több, mint a megelőző hasonló időszakban. A százezer lakosra jutó fertőzések száma az országban közel kétszáztizenötre emelkedett. A legtöbb esetet Brüsszelben regisztrálták, továbbá Liége és Namur tartományokban is magas az új fertőzöttek aránya. A kórházi felvételek száma is növekszik: szeptember 30 és október 6 között napi átlagban hetven beteget szállítottak be fertőzéses tünetekkel kórházba, és átlagosan napi nyolc járvánnyal összefüggő haláleset történt, míg szeptember elején ez nem volt több két-három esetnél. Az országban összesen 10 078 halottat követelt a Covid-19 betegség és több mint 132 ezren fertőződtek meg a járvány helyi megjelenése óta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.