Pesti Srácok

Kovács Zoltán: a jogállamiság élharcosai nem az európai értékeket védik

Kovács Zoltán: a jogállamiság élharcosai nem az európai értékeket védik

Nem hagyhatjuk, hogy bárkit is megvezessenek a jogállamisági vita természetével. A jogállamiság élharcosai még mindig nem találták meg a jogállamiság konkrét definícióját, így most arra törekednek, hogy saját fogalmaik mentén vitatkozzunk. Ez is azt jelzi, hogy itt nem európai értékekről van szó, hanem sokkal inkább politikáról és ideológiákról – írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár az európai uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv internetes portálon csütörtökön megjelent véleménycikkében, amellyel egy korábban közölt írásra válaszolt.

Az államtitkár kifejtette: az uniós költségvetési tárgyalásokat mindig heves viták kísérik. A jelenlegi vita egyik oka az, hogy egyes tagállamok még mindig ragaszkodnak az úgynevezett feltételességi mechanizmushoz, amely "ködös" jogállami kritériumok alapján feltételeket állítana a tagországok számára a költségvetés elosztására vonatkozóan.

– emelte ki. Kovács Zoltán szerint e javaslat megszületése már elejétől fogva halott ügy volt, már csak azért is, mert amikor az ötlet mellett kiállóknak definiálniuk kell a jogállamiságot, azt "szubjektív zagyvaságok" alapján teszik meg.

PestiSracok facebook image

– vélekedett.

– fogalmazott. Kovács Zoltán utalt Donáth Annának, a Momentum európai parlamenti képviselőjének ugyancsak az Euractivon hétfőn megjelent cikkére. Véleménye szerint a cikkben Donáth megpróbálja átfordítani a jogállamiságról szóló vita értelmezési körét, amikor úgy érvel, hogy a tényeken alapuló megközelítés helyett az illiberális rendszerek valódi természetére kell koncentrálni. Az államtitkár szerint, amikor Donáth Anna azt magyarázza, hogy a magyar kormány nem rendelkezik igazi korlátokkal a hatalomgyakorlással szemben, elfejti azt a tényt, hogy előbb meg kell nyerni a választást, hogy egy párt gyakorolhassa a hatalmat, vagy korlátozhassa az ellenfelei hatalmát.

– írta. Arra is kitért továbbá, hogy a momentumos EP-képviselő egy múlt havi televíziós vitában, amelyet Varga Judit igazságügy-miniszterrel folytatott, beismerte, hogy "nem érdemes a konkrétumokat vizsgálni, mert ebben jól teljesít Magyarország". Mi több – tette hozzá az államtitkár –, egy, a magyar sajtóhoz nemrég eljuttatott videóban Donáth Anna tudomásul vette, hogy "a jog nyelvén beszélve a Fidesznek és Varga Juditnak sajnos igazuk van".

– hangsúlyozta Kovács Zoltán. Az államtitkár szerint Donáth Anna gyorsan megtalálta politikai szövetségesét az Európai Bizottságban, amit alátámaszt egy, a napokban kiszivárogtatott videofelvétel, amelyben azzal dicsekszik, hogy Věra Jourovával, a testület alelnökével háromnaponta szokott telefonon beszélni azért, hogy a magyar kormány intézkedéseinek legyenek politikai következményei. Donáth azt is beismerte továbbá, hogy a magyar kormány valójában nem tett szert "teljhatalomra" a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával idén tavasszal, ellentétben azzal, amit az ellenzéki politikusok állítottak.

– írta Kovács Zoltán.

– húzta alá Kovács Zoltán.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)