Pesti Srácok

Nem kell kitűzni a román zászlót a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára

Nem kell kitűzni a román zászlót a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára

Elutasított a Brassói Táblabíróság a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) fellebbezését a román nyelv és szimbólumok kizárólagosságáért folytatott perben, így a jogerős ítélet értelmében nem kell kitűzni a román zászlót Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának tornyára – adta hírül a Mandiner.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A felperes tavaly nyílt levélben kérte a Védelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot, Kovászna megye prefektusát, a háborús veteránok szervezeteit és a székelyföldi román egyesületeket, hogy az ügy fontossága miatt lépjenek be a perbe, de egyedül maradt a felperes oldalon. Amint az egyesület elnöke, Dan Tanasa az ítéletet kommentáló blogbejegyzésében megemlítette:

A szélsőséges magyarellenességéről ismert Dan Tanasa felidézte: a zászlót Nicolae Spiroiu védelmi miniszter jelenlétében tűzték ki a toronyra 1994. szeptember 8-án, Sepsiszentgyörgy idegen megszállás alóli felszabadításának 50. évfordulóján, Antal Árpád polgármester azonban 2015-ben, az épület felújítása során eltávolíttatta onnan. A polgármester arra hivatkozott, hogy a toronyra az eredetinek megfelelő toronydísz került, amely a villámhárító szerepét is betölti, és nem teszi lehetővé a zászló kitűzését. Ennek ellenére engedélyezte, hogy évről évre, az 1944-es román bevonulás évfordulóján egy napra kitűzzék a román zászlót a toronyra.

PestiSracok facebook image

Antal Árpád korábban kijelentette: a törvény értelmében Románia és az Európai Unió zászlaját a közhivatalok homlokzatára kell kitűzni, és a sepsiszentgyörgyi városháza homlokzatán ott lobog mindkét zászló. Hozzátette: reméli, hogy a törvényt úgy módosítja a román parlament, hogy e zászlók mellett a városzászlónak és a magyar közösség zászlajának is helyet biztosítanak. A polgármester arra utalt, hogy éppen Dan Tanasa egyesülete perelt be számtalan székelyföldi önkormányzatot azért, mert nemcsak azokat a zászlókat és nemcsak oda tűzték ki, ahová a törvény előírja. A kormány megyei képviseletét ellátó prefektus és az ADEC keresetei nyomán a bíróságok szűken értelmezték a törvényt, és eltávolíttatták az épületekről a törvényben elő nem írt, de nem is tiltott székely zászlót.

Sepsiszentgyörgyön évek óta feszültség forrása a polgármesteri hivatal tornyára kitűzött román zászló. A város korábbi polgármesterére, Albert Álmosra 2002-ben tetemes pénzbírságot rótt ki a prefektus, amiért eltávolíttatta a toronyról a zászlót, és a bírságot a volt polgármesternek bírósági úton sem sikerült érvényteleníttetnie. 2010-ben azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítés fizetésére kötelezte a román államot amiatt, hogy a bíróságok indoklás nélkül utasították el a volt polgármester zászlóügyben benyújtott fellebbezését.

A közel 56 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a lakosság 77 százaléka vallotta magyarnak magát a 2011-es népszámláláson.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?