Pesti Srácok

Orbán: ha a V4-ek tudnak együtt növekedni, befolyásos szereplői lesznek az európai politikának

Orbán: ha a V4-ek tudnak együtt növekedni, befolyásos szereplői lesznek az európai politikának

A visegrádi négyeknek (V4) meg kell próbálniuk együtt növekedni, erősödni, mert ha erre képesek, akkor lesz közép-európai szereplője a világgazdaságnak és a világpolitikának, valamint befolyásos szereplője az európai politikának – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a lengyelországi R4S vállalat budapesti üzletfiók-megnyitóján.

A kormányfő a public affairs és public relations tevékenységre specializálódott cég rendezvényén felhívta a figyelmet arra, hogy a Németország és a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolat gyorsabban nő, mint a német-kínai.

– fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök arra is kitért, hogy a politikában és a kultúrában jó a magyar-lengyel együttműködés, de a gazdasági kapcsolatok rendkívül szegényesek, aminek szerinte alapvetően az az oka, hogy a két nemzet nem beszéli egymás nyelvét.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar és a lengyel üzleti élet elitjének előbb-utóbb angol nyelven kell felépítenie a politikaihoz hasonló szoros kapcsolatrendszert. Örömét fejezte ki az R4S magyarországi megjelenése miatt, reméli ugyanis, hogy a vállalat létre fogja ezt hozni, például tanácsadói munkájával. A személyes gazdasági kapcsolatokra nagy szükség van – folytatta –, mert "a most zajló játszma tétje nagy".

– mondta a kormányfő. Arról is beszélt, hogy a "miből akarunk megélni" kérdésére a nyugat-európaiak azt felelik, hitelből, a közép-európaiak viszont azt, hogy munkából.

– emelte ki. A "hogyan akarunk élni" kérdésére is más a nyugat- és a közép-európai válasz – folytatta Orbán Viktor –, de a nyugatiak úgy érzik, most még olyan erőfölényben vannak, hogy megadhatják a választ erre a kérdésre a közép-európaiak helyett. Értékelése szerint "kétségkívül van egy intellektuális elnyomási kísérlet ma Európában", amelyet a migráción, a sajtószabadság- és jogállamiság-vitákon keresztül nyomon lehet követni.

– fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy van közös közép-európai válasz a "miből" és a "hogyan éljünk" kérdésére is, és ha megszervezik magukat és ezt együtt képviselik, akkor képesek lesznek ezt megvalósítani, és a térség marad a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő régiója. A miniszterelnök szavait azzal zárta: a magyaroknak azt tudomásul kell venniük, hogy ha Közép-Európa megszervezésében részt akarnak venni, akkor egy "lengyel zászlóshajó" körül kell elrendeződni, a lengyeleknek pedig vállalniuk kell az ebből fakadó felelősséget, mégpedig úgy, hogy az erejükből jusson egész Közép-Európának.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.