Pesti Srácok

Potápi: Magyarország a történelem során mindannyiszor talpra állt

Potápi: Magyarország a történelem során mindannyiszor talpra állt

Átadták a Nemzeti összetartozás terét Dombóváron. Az emlékműavatón Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára – aki egyben a térség országgyűlési képviselője is – beszédében úgy fogalmazott: ma büszkén mondhatjuk, hogy mi vagyunk a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb nemzete.

– mondta Potápi Árpád János. Az államtitkár a téren összegyűlt, mintegy kétszáz ünneplő előtt beszélt arról is, hogy 2020-ban, a nemzeti összetartozás évében nemcsak a száz évvel ezelőtti trianoni békediktátumról emlékezünk meg, hanem arról is, hogy harminc éve vált újra demokratikussá Magyarország, tíz éve pedig gyökeres fordulatot vett a nemzetpolitika. Először a keretrendszerét teremtették meg a változásnak, ma pedig már erre épülve működik a határon túli magyarságot támogató intézményhálózat.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki. Úgy fogalmazott: a térség minden állama, nemzete és nemzeti közössége hasznára meghaladható a nemzeti kirekesztés, a jogfosztás és a korlátozás múltbéli öröksége. Hozzátette: a száz éve történt népességi és gazdasági veszteségeket nem lehet pótolni, de minden erőnkkel azon kell dolgozni, hogy megőrizzük azt, ami a magyaroké.

– mondta.

A város trianoni emlékművének helyet adó teret a Dombóvári Székely Kör, a Dombóvári Trianoni Emlékbizottság kezdeményezésére alakították ki a nemzetpolitikai államtitkárság és az önkormányzat támogatásával. A korábban is itt helyet foglaló turulszobor talapzatát felújították, és felavatták Varga Gábor szobrászművész rajta elhelyezett alkotását, amely az 1920-as békekonferencián a magyar delegációt vezető Apponyi Albertet ábrázolja, továbbá időkapszulát helyeztek el az építményben. Az új közterületen térkőminta idézi fel a történelmi Magyarországot; a közeli zöldterületen hamarosan a magyar címer mellett Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címerét helyezik el.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sóki Tamás

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.