Pesti Srácok

Tizedik napja tüntetnek Lengyelországban az abortuszpártiak

Tizedik napja tüntetnek Lengyelországban az abortuszpártiak

Tizedik napja vannak kormányellenes tüntetések Lengyelországban; az utcai megmozdulásokat az abortusztörvény szigorítása váltotta ki.

Szombaton Varsóban Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártelnökének háza közelében gyűlt össze nagyobb tömeg. Több vidéki városban is voltak tiltakozások, és a következő hétre újabb megmozdulásokat szerveznek. A tüntetők az abortuszra vonatkozó korlátozások eltörlését és a kormány távozását követelték. Eközben a fővárosi rendőrség közölte, hogy 37 embert vettek őrizetbe a pénteki tüntetésen. Előző nap mintegy 100 ezren vonultak utcára Varsóban annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások tiltják az öt főnél nagyobb összejöveteleket. Lengyelországban csaknem 21 900 új fertőzöttet jelentettek szombaton, ami országos rekord.

Az országban folyamatosak a tiltakozások azóta, hogy az alkotmánybíróság október 22-én alkotmányellenesnek nyilvánította a beteg magzatok művi vetélését lehetővé tévő előírást. Az 1993 óta érvényben lévő magzatvédő törvény értelmében akkor megengedett a 12 hétnél fiatalabb magzatok elvetetése, ha a terhesség nemi erőszak következménye. Beteg magzatok esetében, valamint ha az anya élete veszélyben forog, a törvény eddig a terhesség minden fázisában megengedte a művi abortuszt. Az alkotmánybíróság által most alkotmányellenesnek minősített kitételre hivatkozva évente mintegy ezer terhességmegszakítást hajtottak végre többnyire Down-szindrómával diagnosztizált magzatokon. A lengyel abortusztörvény az egyik legszigorúbb a maga nemében Európában.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.