Pesti Srácok

Varga Zsolt András lehet a Kúria új elnöke

Varga Zsolt András lehet a Kúria új elnöke

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége a testület csütörtöki ülésén támogatta Varga Zsolt András megválasztását a Kúria elnöki posztjára.

Varga Zsolt András jelölti meghallgatásán kiemelte: az alaptörvény ruházza a Kúriára a jogegységesítés feladatát, és ennek felelősségét a Kúria nem ruházhatja át, oszthatja meg, terítheti szét.

– szögezte le. Hozzátette, hogy a Kúria ezt a feladatát csak akkor tudja ellátni, ha állandó, érdemi és valódi kommunikációt folytat a bíróságon belül. A jelölt kitért arra is, hogy "végtelenül fontos" a Kúria elnökeként a szakmai és igazgatási feladatok elválasztása, hogy "talárban vagy talár nélkül nyilvánulunk-e meg". Mint mondta, a Kúria elnökeként igazgatási feladatot lát el és nem befolyásolhatja az ítélkezést, ítélkező bíróként pedig álláspontja egy a döntés meghozatalában részt vevő többi bíró álláspontja között. Megjegyezte: a bírói függetlenség minden bíró személyes tulajdonsága és személyes feladata, a politikai befolyásnak pedig könnyű ellenállni, mert az törvénysértő. Hangsúlyozta: a Kúria elnökének az egyes ítéletekre roppant kevés befolyása van, és ez így helyes.

PestiSracok facebook image

– emelte ki. Varga Zsolt András szólt arról is, hogy a Kúriának meg kell tartania az alaptörvényt és a jogszabályokat, de kötelessége az európai uniós és nemzetközi jog alkalmazása is.

– jegyezte meg. Mint mondta, a bíró hatalmának forrása és mércéje az alaptörvény, ezért követeli meg az alaptörvény, hogy a bíró a jogszabályokat az alaptörvénnyel összhangban értelmezze. Ugyanakkor – jegyezte meg – "külső erőtérként" hat a bírói igazságszolgáltatásra az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint az Alkotmánybíróság.

– fogalmazott. Megismételte az alkotmánybírói kinevezése előtt mondottakat, hogy volt, és vélhetően ezután is lesz személyes véleménye a különböző közjogi kérdésekről, esküt azonban Magyarország Alaptörvényére, és nem saját tudományos meggyőződésére kell tennie, ha az Országgyűlés megválasztja.

Sebián-Petrovszki László (DK) jogegységre vonatkozó kérdésére elmondta: a jogegységi panasz intézményének bevezetése előtt is – leginkább informális eszközökkel – biztosítható volt a jogegységesítő feladat ellátása, ám úgy látja, "az alkotmányosság pontosan azt viseli nehezen, ha egy bíróságokra bízott feladat informális eszközökkel biztosítható". Hozzátette: a közelmúltban bevezetett jogegységi panasznál már nem a bíróságokra, hanem a felekre van bízva a kezdeményezés, és formális eljárásban születik döntés. Úgy vélte, a Kúria jelenlegi ügyelosztási rendje "teljes mértékben rendben van", kiküszöböli a külső befolyást, de nincs kifogása a teljesen automatikus ügyelosztással szemben sem.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is: valamennyi kritikát a bíróknak is tűrniük kell, de véleménye szerint a bírói függetlenséget az intézményes politikai támadás sérti, ez ellen pedig kinevezése esetén fel fog lépni. Cáfolta, hogy gyerekkori barátság fűzné Polt Péter legfőbb ügyészhez, de – mint mondta – munkakapcsolatuk természetesen nyomot hagyott személyiségén, ahogy mások is, akikkel együtt dolgozott.

Az ítélkezési tapasztalatát firtató kérdésre elmondta: az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez; ő maga az elmúlt hat évben több, mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, ebből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt. A devizahiteles perekkel kapcsolatban pedig úgy vélte, a Kúriának egységes joggyakorlattal kellene megváltoztatnia a szerződések feltételrendszerét, hogy kiegyenlítődjön a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékegyensúlya.

A testület 9 igen szavazattal, két nem szavazattal alkalmasnak találta Varga Zsolt András megválasztását.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.