Pesti Srácok

Varju László szerint a kormány fizessen a nyugdíjasoknak

Varju László szerint a kormány fizessen a nyugdíjasoknak

Az MSZP és a DK újabb kirohanást intézett a magyar kormány ellen. A szocialisták részéről Komjáthi Imre, míg a Demokratikus Koalíció részéről Varju László alelnök fejtette ki véleményét a Fidesz válságkezelésével kapcsolatban. A két politikus láthatóan teljesen megfeledkezett arról, hogy ők már voltak kormányzati pozícióban, amikor bizonyíthatták volna érzékenységüket a nyugdíjasok és a munkájukat elvesztett emberek felé. A Fidesz közleményben reagált az elhangzottakra.

A DK alelnöke pénteki, online sajtótájékoztatóján nem kevesebbet követelt, mint hogy a kormány minden nyugdíjasnak azonnal fizessen ötvenezer forint nyugdíjkiegészítést. Hangsúlyozta, hogy még ez az intézkedés is csak tűzoltásra alkalmas, ezért hosszú távon a nyugdíjak bérekhez való kötésére, még hosszabb távon pedig az európai minimálnyugdíj bevezetésére van szükség. A költségvetési bizottság elnöke úgy fogalmazott: a kormány gyakorlatilag egyetlen forint segítséget sem adott az időseknek a válság kezdete óta, és úgy tűnik, hogy nem is akar adni idén. Hozzátette: a jövő évre vonatkozó ígéretek nem segítenek azokon, akik már most sem tudnak bevásárolni.

Az MSZP szerint a kormány kegyetlenül elbánt a munkájukat elvesztett emberekkel

Komjáthi Imre az MSZP Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón azt mondta, az Orbán-kormány kudarcos válságkezelése miatt tömegek veszítették el a munkájukat, a kormánytagok a járvány első hulláma után elmentek nyaralni, jachtozni az Adriára, miközben Magyarországon százezrek veszítették el biztos megélhetésüket. Komjáthi Imre biztos megélhetést követelt mindenkinek. Azt javasolta, hogy emelkedjen kilenc hónapra a munkanélküli ellátás időtartama, összege érje el a nettó 100 ezer forintot, a bértámogatás pedig legyen 80 százalékos. Javaslatot tett a minimálbér felzárkóztatására is: a magyar minimálbér legyen a legmagasabb a visegrádi országok között. Egyetértett azzal, hogy a minimálbér összegét közös európai szabályok alapján határozzák meg; azt javasolta, hogy annak minimális értéke 750 euró legyen. Ugyancsak kezdeményezte az alacsony összegű nyugdíjak felzárkóztatását annak érdekében, hogy egyetlen nyugdíj se legyen alacsonyabb, mint a megélhetési minimum. Hozzátette: a nyugdíjemelésnél az inflációt és a bérek emelkedését is figyelembe kell venni.

PestiSracok facebook image

A Fidesz közleményben reagált az ellenzéki politikusok megnyilvánulásaira

A kormánypárt közleményében hangsúlyozta: elképesztő és álságos, hogy most azok magyaráznak, akik kormányzásuk alatt elvettek egyhavi nyugdíjat az idősektől. A baloldal egyszerűen nem becsülte az időseket, hagyták elértéktelenedni a nyugdíjakat, sőt, még meg is akarták adóztatni azt. A sorozatos rezsiemeléssel pedig sok idős életét megnehezítették. Ugyanez a baloldal a járvány kezdete óta csak akadályozza a védekezést: sem a veszélyhelyzet alatt, sem most nem támogatták a védelmi intézkedéseket. A baloldal nem segít az országnak, veszélyeztetve ezzel az időseket. A Fidesz–KDNP-kormány mindezzel ellentétben a válságban sem megszorítja és sanyargatja, hanem támogatja az időseket, ezért a jövő év elejétől fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Ez a kormány megbecsüli az időseket, nemcsak megőrizte, hanem növelte a nyugdíjak vásárlóértékét, és számos más módon is segíti a nyugdíjasokat. Kiemelték, hogy kormányzásuk alatt csökkentették a rezsit, Erzsébet- és rezsiutalványt fizettek, a nyugdíjprémium bevezetésével pedig az idősek is részesülhettek a jó gazdasági teljesítményből.

Forrás: MTI; Fotó: PestiSrácok/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.