Pesti Srácok

A bíróság kimondta: a hódmezővásárhelyi kórházról is hazudott Márki-Zay

A bíróság kimondta: a hódmezővásárhelyi kórházról is hazudott Márki-Zay

A Kúria megállapítása szerint a hódmezővásárhelyi kórház kapcsán is hazudott Márki-Zay Péter. A polgármester még 2018-ban sértette meg az intézmény jó hírnevét valótlan állításaival, ezért 800 ezer forint sérelemdíj megfizetésére, valamint az eddigi teljes perköltség viselésére kötelezték.

A Kúria felülvizsgálati jogkörben eljárva gyakorlatilag teljes egészében fenntartotta a Szegedi Törvényszék jogerős ítéletét, amely megállapította, hogy Márki-Zay Péter hazudott a vásárhelyi kórházzal kapcsolatban, még 2018-as országgyűlési választási kampányában, amikor egy fórumon azt mondta, hogy aki az intézménybe bemegy, az az életét kockáztatja – írja az Origo. Ez a súlyos kirohanás ráadásul a határozat szerint alkalmas lehetett arra is, hogy az intézménnyel szemben a közbizalmat megingassa, és megbontsa a betegek, orvosok és ápolók közötti viszonyt.

A vásárhelyi polgármesterről sokadjára derül ki, hogy hazudik: a bíróság számos alkalommal marasztalta el valótlan tényállítás, jóhírnév-sértés, becsületsértés, rágalmazás miatt. A nyáron első fokon egy év próbára bocsátotta rágalmazás miatt Márki-Zayt a Csongrádi Járásbíróság abban a büntetőeljárásban, amit Miklós Anikó helyi iskolaigazgató indította ellene a korábban tett kijelentései miatt. De a polgári peres eljárásokból sem jött ki jobban: például Havasi Katalin, a vásárhelyi kórház orvosigazgatója, a helyi Fidesz elnöke, valamint Juhász Tünde megyei kormánymegbízott és Holubán Csilla járási hivatalvezető ellen is elbukott a bíróságon Márki-Zay. Márki-Zayra a jogerősen elveszített személyiségi jogi, polgári perekben a magyar igazságszolgáltatás több millió forint sérelemdíjat szabott ki, több százezer forint perköltséget is kell fizetnie.

A politikus ellen még további személyiség jogi, polgári, illetve rágalmazási büntetőperek vannak folyamatban a bíróságokon, miután számos vásárhelyi és Vásárhely környéki közéleti szereplő, valamint magánszemély perelte be, jelentette fel azért, mert nagy nyilvánosság előtt valótlanságokat állított róluk, többeket megrágalmazott, megsértette jó hírnevüket.

PestiSracok facebook image

Forrás: Origo; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.