Pesti Srácok

A francia államtanács szerint nem korlátozható a részvétel az istentiszteleteken

A francia államtanács szerint nem korlátozható a részvétel az istentiszteleteken

A francia államtanács vasárnap kötelezte a kormányt arra, hogy három napon belül módosítsa azt a rendeletet, amelyben a koronavírus-járvány miatt harminc főre korlátozta a részvételt a vallási gyülekezeteken.

Franciaországban szombaton megkezdődött az október 30-án kihirdetett általános karantén fokozatos feloldása: a bezárásra kényszerült üzletek újranyithattak, és a kormány engedélyezte az istentiszteletek megtartását is maximum harminc ember részvételével. A francia katolikus püspöki konferencia azonban keresetet nyújtott be a legmagasabb közigazgatási és jogi szervezethez, miután úgy ítélte meg, hogy a korlátozás „nem szükséges, túlzó és diszkriminatív”, sérti a szabad vallásgyakorláshoz való jogot.

Az államtanács határozatában kimondta, hogy a miniszterelnöknek három napon belül módosítania kell az intézkedést, és a vallási helyeken a gyülekezést „szigorúan arányos intézkedésekkel” szabályozhatja csak. A testület úgy látja, hogy a harminc fős korlátozás miatt a hívek egy része kiszorulhat az istentiszteletekről. Antoine Delvolvé, a francia katolikus püspöki konferencia ügyvédje a szombati meghallgatáson úgy érvelt, hogy a harminc főnél népesebb vallási ceremóniák tiltása a templomokban túlzó, mert nem veszi figyelembe a vallási épületek méretét. A francia katolikus egyház vasárnap üdvözölte az államtanács döntését, és úgy értékelte, hogy a jog helyreállt az észszerűség elismerésével.

A járványügyi korlátozásokat három lépcsőben oldja fel a kormány. A színházak, a mozik és a múzeumok csak december 15-én nyithatnak meg, a vendéglátóhelyek, a sporttermek és az éjszakai szórakozóhelyek viszont leghamarabb január 20-án. Jóllehet a járványügyi mutatók már két hete csökkennek, a normál kerékvágásba való visszatéréshez a kormány szerint ötezerre kell csökkennie a napi esetszámnak, és 2500–3000 közé a súlyos betegek számának. Szombaton pedig még 12 580 új esetet tártak fel a hatóságok, a kórházakban 28 668 fertőzöttet ápoltak, az intenzív osztályokon 3883 súlyos beteg feküdt. Az elhunytak száma 213-ma,l 52 127-re emelkedett. A pozitív tesztek aránya 11,4 százalék volt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien De Rosa

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.