A járvány miatt fokozott összefogást sürgetnek a korrupció ellen az állami szervezetek vezetői

A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, idén pedig a Gazdasági Versenyhivatal. A IX. Integritás Kerekasztal ülését követő online sajtótájékoztatón Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: tárcája 2020-ban is következetesen és eredményesen küzdött a korrupció ellen, a rendőrség munkája nyomán "nem marad gyakorlatilag olyan korrupció felderítetlenül, amely sérti az állampolgárok érdekeit". A Nemzeti Védelmi Szolgálatról azt mondta, munkájuk eredményét nem az ügyek számában méri, hanem abban, milyen a rendőrök állampolgári megítélése, márpedig a felmérések szerint az állampolgárok legnagyobb bizalommal a hivatásos körben a rendőrök irányában vannak. Elmondta: a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia egyik legfontosabb pontja az informatikai fejlesztés és az elektronikus ügyintézés bevezetése és kiemelte a képzés fontosságát is.

Senyei György, az OBH elnöke arról beszélt, az integritás a bíróságok két alaptulajdonságát, a függetlenséget és a pártatlanságot foglalja magában. Az OBH elnöke ennek erősítéséhez azzal tud hozzájárulni, hogy biztosítja a bíróságok alkotmányos működésének központi igazgatási feltételeit, valamint a kinevezési jogkörébe tartozó vezetőktől is elvárja ezen alapelvek helyi érvényesítését. Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese arról beszélt, az ügyészség javaslatokat fogalmazott meg a BM-nek a gazdasági korrupciós bűncselekményekkel szembeni eredményesebb fellépés érdekében, így javasolták többek között, hogy meghatározott cégméret fölött kötelező legyen integritásszervezet létrehozása, javasolták a versenyszférában a verseny tisztaságát sértő tevékenységek büntethetőségét, a készpénzforgalom visszaszorítását és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek új alapokra helyezését. Az ügyészség javasolta azt is, hogy a megbízhatósági vizsgálatokat terjesszék ki a köz- és versenyszféra találkozási területeire, például a közbeszerzésekre.

Székely Ákos, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt, a Kúria a törvény szigorát alkalmazza a korrupciós bűncselekmények kapcsán hozott ítéleteiben, a legfőbb bírói fórum az elmúlt egy évben nagyságrendileg harminc korrupciós bűncselekmény ügyében járt el. A döntések súlyát kiemelve és iránymutatást adva a bíróságoknak idén három korrupciós bűncselekménnyel kapcsolatos határozatot tettek közzé a Kúriai Határozatok - Bírósági Döntések kiadványban. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a korrupció elleni fellépést a járvány sem befolyásolhatja, hiszen a szabálykövetés ilyenkor különösen fontos. Domokos László szerint a korrupciót a védelmi és ellenőrzési rendszerek fejlesztése állíthatja meg. Hozzátette: az ÁSZ idén minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra integritására, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek fejlesztésére, elkezdődött például az önkormányzatok korrupció elleni védettségének értékelése, és a számvevőszéki javaslatok más szervezeteknél is hozzájárulnak a korrupció megelőzéséhez. Az ÁSZ felmérése szerint idén tovább erősödött a közszféra védettsége, a korrupció elleni fellépés sikerét pedig az is alátámasztja, hogy a magyar gazdaság fenntartható módon kifehéredett az elmúlt évek során - mondta.

Az MNB az integritás erősítése érdekében folytatta a belső átalakításokat - ismertette Kandrács Csaba alelnök, aki szerint a változások a működés hatékonysága mellett az átláthatóságot, a hatékonyságot, a nyomon követhetőséget is erősítik. Hangsúlyozta: az MNB a pénzpiaci szereplőktől is elvárja a belső védelmi vonalak erősítését, rendszeresen tájékoztatva őket a korrupciós kockázatokról. A jogi és etikai normák megsértőivel szemben továbbra is szigorú fellépést ígért, ugyanakkor üdvözölte, hogy az azonnali fizetési rendszer idei bevezetése, és a digitális fizetési szolgáltatások terjedése erősítette az átláthatóságot. A Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke az átláthatóságot, a nyilvánosságot, és a versenyt nevezte a legfontosabb eszközöknek a korrupció ellen. Kovács László európai összehasonlító adatokat bemutatva kifejtette, hogy a magyar közbeszerzési rendszer mindhárom téren a legjobbak közé tartozik. Az elmúlt év újításai közül kiemelte, hogy szeptember óta online csatornán, név nélkül is fogadják a visszaélésekről szóló bejelentéseket. A 25 éve létrejött KH - mint fogalmazott - elkötelezett a közpénzek hatékony felhasználását iránt, és szigorúan lép föl a közbeszerzések tisztaságát veszélyeztető, korrupciós jellegű cselekmények ellen.

A korrupciós kockázatok csökkentéséhez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is jelentős mértékben hozzá tud járulni - mondta Rigó Csaba Balázs elnök. Beszámolója szerint ebben a GVH maga is példát mutat, hiszen minden beszerzésük nyílt versenyben dől el, közszolgáik pedig szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett dolgoznak. Rigó Csaba Balázs a kartellek okozta károk miatt elsősorban a velük szembeni fellépést emelte ki a versenyhivatali feladatokból, saját intézkedéseik közül pedig a csatlakozást a korrupcióellenes összefogáshoz.