Pesti Srácok

A magyarok és a lengyelek többsége szerint Brüsszelnek nincs joga a jogállamiság ürügyén beleszólni a belügyekbe

A magyarok és a lengyelek többsége szerint Brüsszelnek nincs joga a jogállamiság ürügyén beleszólni a belügyekbe

A megkérdezett lengyelek döntő többsége úgy véli, hogy az uniós kormányoknak igenis vétójoguk van bizonyos helyzetekben – ez derül ki egy friss felmérésből, amelyet a lengyel Wpolityce online hírportál készített. A magyarországi Századvég Alapítvány hasonló témában végzett közvélemény-kutatása azt mutatta ki, hogy a megkérdezett magyarok 81 százaléka nem tartja helyesnek, hogy az Európai Unió a súlyosbodó pandémiás helyzetben feltételekhez kötné a pénzügyi támogatást.

A válaszadóktól azt kérdezték: Ön szerint joguk van-e az európai uniós országok kormányainak vétót emelni abban az esetben, ha meg vannak győződve arról, hogy az állam alapvető jogai veszélyben vannak?

A megkérdezettek 58 százaléka igennel felelt – 29 százalékuk határozott igennel, 29 százalékuk pedig „inkább igennel”. A válaszadók 10 százaléka határozott nemmel válaszolt a kérdésre, további 9 százalékuk a bizonytalanabb „valószínűleg nemmel”. Az 1058 megkérdezett 23 százaléknak egyáltalán nem volt véleménye a témában. A Dziennik Gazeta Prawna lengyel lapban múlt héten kedden közzétett közvélemény-kutatás eredménye is hasonló eredményt hozott: a lengyelek többsége támogatta, hogy a kormány vétózza meg az uniós költségvetést, amennyiben a kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kötik. A válaszadók 57 százaléka kifejezetten a vétó pártján állt.

A magyarországi Századvég Alapítvány hasonló témában végzett közvélemény-kutatása azt mutatta ki, hogy a megkérdezett magyarok 81 százaléka nem tartja helyesnek, hogy az Európai Unió a súlyosbodó pandémiás helyzetben feltételekhez kötné a pénzügyi támogatást. A válaszadók 64 százaléka úgy vélte, hogy Brüsszelnek nem kellene beleszólnia a magyarok dolgába, ugyanakkor 30 százalék indokoltnak tartja a beavatkozást.

PestiSracok facebook image

Mint ismeretes, Lengyelország és Magyarország november 16-án megvétózta az EU hétéves keretköltségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról szóló határozatot, miután jogállamisági feltételekhez kötötték az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését.

Forrás: V4 Agency; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.