Pesti Srácok

Honfoglalás kor előtti, szarmata leleteket találtak Kiskunhalas határában

Honfoglalás kor előtti, szarmata leleteket találtak Kiskunhalas határában
Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsír feltárás régészet 2020.08.18. Fotó: Horváth Péter Gyula

A szarmata népcsoporthoz köthető épületeket és tárgyi emlékeket, egyebek mellett kerámiatöredékeket, üvegedényeket és üveggyöngyöket, valamint játékkorongokat találtak a régészek a készülő kiskunhalasi napelempark területén – tájékoztatta a Kecskeméti Katona József Múzeum és a SolServices Kft. az MTI-t kedden.

A Kiskunhalas határában nyáron végzett régészeti feltárás során a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai egyebek mellett nyolc földbe mélyített épületet és legalább három cölöpszerkezetes földfelszíni épületet tártak fel, emellett előkerült negyven árok, több mint négyszáz cölöphely, illetve mintegy kétszáz gödör és három kút is. Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum vezető régésze a közleményben kiemelte: a feltárási munka során kizárólag a szarmata népcsoporthoz köthető leletanyag került elő, azonban a régészeti objektumok és a tárgyak alapján két időbeli horizont különíthető el. Az időszámításunk szerinti 2-3. századra eső első idősíkhoz köthetően - amely a kora szarmata időszak - nagy mennyiségű kézzel formált kerámia-, római festett tál-, fazék-, üvegedény- és terra sigillata töredékeket találtak. A szakember szerint a leletek között talált kimagaslóan sok római termék aktív kereskedelmi kapcsolatra utal a birodalommal.

A későbbi időhorizont a 3-4. századra esik. Ebből az időszakból jellemzően "U" keresztmetszetű árkokat tártak fel, amelyek piros, zöld és sárga üveggyöngyöket, egy játékkorongot, illetve változatos kerámiatöredékeket rejtettek – tette hozzá Wilhelm Gábor. Farkas Gábor, a kutatásokat finanszírozó SolServices Kft. ügyvezető igazgatója szerint a feltárás – amely majdnem nyolcezer négyzetméternyi területen zajlott és a teljes építési területet lefedte biztosította a régészeti értékek megmentését, a történelmi értékek megőrzését. Hangsúlyozta, a helyi közösség tagjaként a környezeti értékek megóvásán túl kiemelt fontosságú számukra – a térség történelmi-kulturális értékeinek megőrzése, hogy a jövő generációi is megismerhessék történelmük egy értékes szeletét. A leletanyagot feldolgozását követően a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban állítják majd ki.

Forrás: MTI; Fotó: Illusztráció, PestiSrácok/Horváth Péter Gyula

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)