régészeti feltárás
Magyar régészeti ásatást tekintett meg Egyiptomban Novák Katalin (Videó)
Magyar régészeti ásatás megtekintésével zárult csütörtökön Novák Katalin köztársasági elnök hivatalos látogatása az Egyiptomi Arab Köztársaságban. A köztársasági elnök a Luxor mellett található, több mint háromezer éve élt előkelőségek temetkezési helyén tett látogatást.Vadászó-gyűjtögető nép bronzkori nyomára bukkantak a Balatonnál
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BKK) közleménye szerint az M7-es autópálya 2003-ban, illetve 2004-ben történt bővítése során a Balatonkeresztúr határában megtalált bronzkori sírok csontanyagának archeogenetikai elemzése arra utal, hogy egy mindeddig ismeretlen népcsoport temetkezési helyét fedezték fel - írja az origo.hu. A portál azt írja, hogy az autópálya bővítését megelőző kutatófeltáráson Fábián Szilvia, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Feltárási és Lelőhely-felderítési Osztálya vezetőjének irányítása mellett elvégzett ásatás tárta fel azt a bronzkori temetkezést, amelynek csontanyagát a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézetének kutatói vetettek részletes vizsgálat alá. A vizsgálat eredményéről 2023. szeptember 9-én a rangos Oxford Acdemic Molecular Biology and Evolution szakfolyóiratban jelent meg publikáció, Gerber Dániel vezető szerzőségével. A HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézetében elvégzett komplex vizsgáltnak a csaknem ezeréves időtávlatban lezajlott népességtörténeti események feltárás volt az elsődleges célja – áll a Bölcsészettudományi Kutatóközpont közleményében.Megtalálták Néró színházának maradványait a Vatikán közelében egy reneszánsz palota udvara alatt
Megtalálták Néró római császár (37–68) eddig csak leírásokból ismert színházának maradványait a Vatikán közelében egy reneszánsz palota udvarában – jelentették be szerdán egy római sajtótájékoztatón.Megtalálhatták Budapest első római táborát is a Bem téren
A Margit híd közelében, a Bem tér mellett nagy felületű városi ásatás zajlik. A régészek szerint itt már a középkorban és a római korban is város állt, amelynek sok-sok tárgyi emléke mellett épületei is előkerülhetnek. Másik fontos jellemzője ennek a feltárásnak, hogy egy városi ásatáshoz képest nagyon nagy területen, több, mint hétezer négyzetméteren folyhat kutatás, ami igen ritka Budapesten – olvasható a muemlekem.hu portálon.Szegedi kutatócsoportok is részt vesznek a mohácsi csata tömegsírjainak vizsgálatában
A mohácsi csata pontos helyszínének meghatározásához, a törökökkel harcoló katonák azonosításához és sorsának bemutatásához is hozzájárulhatnak azok a vizsgálatok, amelyekbe a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több kutatócsoportja is bekapcsolódhat – derül ki a felsőoktatási intézmény honlapján megjelent cikkből.Régészeti szenzáció a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán
Körülbelül 3000–3500 éves, a bronzkorból származó sírokat tártak fel a Jósa András Múzeum régészei a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán. A sírok a középső bronzkori füzesabonyi kultúra hagyatékához sorolhatók, a csontvázak bal oldalukra zsugorított testhelyzetben kerültek elő, vagyis női sírok voltak – közölte a kastélyt fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.Honfoglalás kor előtti, szarmata leleteket találtak Kiskunhalas határában
A szarmata népcsoporthoz köthető épületeket és tárgyi emlékeket, egyebek mellett kerámiatöredékeket, üvegedényeket és üveggyöngyöket, valamint játékkorongokat találtak a régészek a készülő kiskunhalasi napelempark területén – tájékoztatta a Kecskeméti Katona József Múzeum és a SolServices Kft. az MTI-t kedden.Megkezdődik a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata
Antropológusok és régészek közreműködésével megkezdődik a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak 2025-ig tartó tudományos vizsgálata – tájékoztatta a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) szerdán az MTI-t.Ajánljuk még