Liberális össztűz a magyar és lengyel vétó ellen az EP-ben
Az állam- és kormányfők decemberi csúcstalálkozójának előkészületeiről vitázott szerda délelőtt az Európai Parlament: az ülésen a költségvetési patthelyzet kérdése, a magyar és a lengyel vétók is hangsúlyos szerepet kapnak – írja a Magyar Nemzet. Az ülésen heves vita zajlott a magyar és a lengyel vétókról, a testület jobboldali politikusai szerint az EP egyszerűen kiprovokálta a költségvetési vétókat, hiszen a beharangozott jogállamisági feltételrendszer nem fér össze az uniós alapszerződésekkel. Jobboldali képviselők szerint a szándék egyértelmű: Brüsszel változást akar látni a jelenleg konzervatív vezetésű országok élén.
A Magyar Nemzet összeállítása szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ülés kezdetén hivatalosan is megerősítette, hogy a hétéves keretköltségvetés és a járvány miatti mentőalap is terítékre kerül majd az EU-csúcson, s maga is meglehetősen kritikus volt a mintegy 1800 milliárd eurós csomagot egyelőre megvétózó Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
Von der Leyen szerint a beharangozott jogállamisági mechanizmus arányos és szükséges. Mint azt mondta, annak kritikusai az Európai Unió Bíróságán megtámadhatják az eljárást.
Kijelentette azt is, hogy Magyarországon és Lengyelországban is rászorulnak a csomag forrásainak mielőbbi folyósítására.
Az EP frakcióvezetőinek felszólalása Manfred Weberrel, az Európai Néppárt vezetőjével kezdődött. A bajor politikus Von der Leyenhez hasonlóan kritikus volt Budapesttel és Varsóval szemben, s újra üzent a magyar miniszterelnöknek is.
Orbán Viktor azt mondja, hogy a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes a pénzügyi csomag feltételrendszere. Én azt mondom, hogy épp azzal összhangban van. Miért nem visszük az ügyet az Európai Unió Bírósága elé?
– hangoztatta Weber, egyúttal felelőtlennek nevezve a magyar és a lengyel kormány döntését.
A lap beszámolója szerint az EP baloldali politikai csoportjának vezetője, Iratxe García Pérez ugyancsak arról beszélt: amennyiben az uniós parlamenten múlik, egy jottányit sem engednek majd a jogállamisági mechanizmusból. A liberális frakció részéről Dacian Cioloș egészen abszurd képzavart idézett meg, azzal vádolta a magyar és a lengyel kormányt, hogy foglyul ejtik az egész kontinenst megjegyezve,
fura helyzet áll elő, amikor az egykor a kommunizmus alatt szenvedő országok állnak ma sorba az orosz vakcináért.
Hogy a vakcinának és a kommunizmusnak mégis mi köze van egymáshoz, azt nem tudtuk meg a liberális képviselő felszólalásából, azonban annyit elért, hogy a legfurcsább EP-felszólalások Pantheonjában elfoglalhat magának egy oldalfülkét.
A zöldek részéről Ska Keller is messzemenő hasonlattal élt: a politikus Donald Trumphoz hasonlította Orbán Viktort. Szerinte ugyanis a magyar miniszterelnök – a hamarosan leköszönő amerikai elnökhöz hasonlóan – emberek jövőjét teszi kockára a döntéseivel.
Miközben az EP baloldala és az Európai Néppárt összezártak a költségvetési ügyben, a jobboldali frakciók részéről a józan ész is hangot kapott, és megvédték a jogállamisági mechanizmussal szembeni ellenállást. Marco Zanni, az Identitás és Demokrácia csoportjának vezetője, az olasz Liga politikusa egyenesen arról beszélt:
mindenki nagyon jól tudta, hogy Magyarország és Lengyelország nem fog rábólintani a feltételrendszerre, tehát az EP gyakorlatilag kiprovokálta a vétókat, amelyeket most hevesen támad.
A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság részéről Beata Szydło egykori lengyel miniszterelnök szólalt fel az EP-ben. Mint azt elmondta, az uniós alapszerződésekben egész egyszerűen nem szerepel jogalap a kilátásba helyezett feltételrendszerhez, tehát az valóban ellentétes az uniós szabályokkal.
Nekünk kötelességünk megvédeni a polgárainkat
– érvelt a lengyel vétó mellett.
A holland Fórum a Demokráciáért EP-képviselője, Derk Jan Eppink azon véleményének adott hangot, miszerint
az egész jogállamisági vita célja, hogy a konzervatív kormányokat leváltsák. – Mondjuk ki, maguk azért erőltetik a saját doktrínájukat, mert változást akarnak látni a szóban forgó országok vezetésében
– hangoztatta a holland politikus, arról is szólva: érdekes módon sem a Hollandiában, sem a Franciaországban elkövetett jogsértések nem ütik meg az európai uniós intézmények ingerküszöbét.
Magyar részről Deutsch Tamás és Cseh Katalin is felszólaltak a vitában. A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője arról beszélt, hogy a magyar kormánypártok EP-képviselői egyetértenek az Európai Néppárt politikusaival, hiszen korábban azok is elutasították a jogállami feltételrendszer politikai zsarolóeszközként való használatát. Deutsch emlékeztetett rá: Donald Tusk, a pártcsalád elnöke korábban kockázatos és rossz irányba mutató lépésnek nevezte a jogállamisági kondicionalitást.
Az a véleményem, hogy nem szabadna ezt tennünk. A fenyegetőzés nem alkalmas a jogállamisággal kapcsolatos szabályok betartására – a szintén néppárti Jean-Claude Junckertől származik e mondat, amelyet most Deutsch Tamás idézett az ülésen. A Fidesz politikusa Manfred Webert pedig emlékeztette arra, hogy alig egy esztendeje még arról cikkezett egy lapban, hogy az EU közös értékei nem konkrét, hanem absztrakt kategóriák, a jogközösség védelme pedig nem kerülhet politikai meggyőződés befolyása alá.
A legmagyarellenesebb felszólalás különdíját természetesen ismételten egy Magyarországról delegált ellenzéki politikus, Cseh Katalin nyerte el. A Momentum EP-képviselője angol nyelvű hozzászólásában kijelentette: az EP-nek esze ágában sincs meghátrálni a jogállamisági mechanizmussal szembeni ellenállás elől.
Ha a jogállamiság rendben van Magyarországon és Lengyelországon, a szóban forgó kormányok miért utálják annyira a polgáraikat, hogy válsághelyzetben megtagadják tőlük a forrásokat?
– érvelt Cseh, aki szerint Varsó és Budapest cselekedetei a kereszténydemokrácia értékeinek sem felelnek meg.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
