Magyarország első a kultúra támogatásában az európai országok közül

Kásler Miklós felidézte: 2019-ben a kultúra állami támogatása 472 milliárd forintot tett ki, 91 milliárddal meghaladva az előző évi adatot, az önkormányzatok pedig 181 milliárd forintot fordítottak kulturális célokra. Kiemelt kormányzati figyelem jutott a kulturális intézmények fejlesztésére, amihez hasonlóra a millennium óta nem volt példa. Elmondása szerint az utóbbi tíz évben mintegy száz kulturális beruházásról született döntés 530 milliárd forint értékben, és további 440 milliárd áll rendelkezésre további fejlesztésekre. A Modern Városok Program keretében valósult meg a veszprémi, debreceni, győri és zalaegerszegi színházak felújítása, bővítése, hazai forrásból pedig szolnoki, kecskeméti és debreceni fejlesztések. A fővárosi beruházások közül a miniszter megemlítette a Nemzeti Színház műszaki korszerűsítését, a József Attila Színház fejlesztésének előkészítését, de további várható vidéki beruházásokról is szót ejtett. Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy 2019-ben létrejött egy kultúrstratégiai intézményi kör 16 intézettel; ennek célja, hogy a országszerte egyenlő hozzáférést biztosítson a nemzeti kultúrához. Megalakult a Kulturális Tanács is, amely a kulturális ágazat egységes stratégiai irányításának szakmai alapjait biztosítja. A kulturális közalkalmazottak jogviszonya munkaviszonnyá alakult, bérük pedig 6 százalékkal emelkedik.

A miniszter elmondása szerint a 2019-ben alapjaiban rendeződött át az előadóművészeti intézmények, különösen az önkormányzati fenntartású színházak finanszírozása. 2020 áprilisáig minden önkormányzattal megszületett a megegyezés, így közös állami-önkormányzati működtetésűvé vált nyolc fővárosi színház, továbbá húsz vidéki város harminc intézménye. Folytatódott a népművészet támogatását célzó Csoóri Sándor-program, amely idén 3 milliárd forintos keretből 2200 szervezetnek nyújt anyagi segítséget. Az idei év januárjában létrejött a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központ azzal a feladattal, hogy a közgyűjteményekben zajló digitalizációt koordinálja és dinamizálja. Létrejött az internetes tartalmak megőrzését szolgáló jogi háttér is, erre támaszkodva az Országos Széchényi Könyvtár 2021-től ellátja a magyar vonatkozású webtartalmak archiválását és feldolgozását – számolt be a miniszter. Kásler Miklós hangsúlyozta: a kulturális kormányzat kiemelt célja a nemzeti gyökerek kutatása, a nemzeti identitás megerősítése, a tudományos eredmények közérthető formában történő közzététele. Ennek elősegítésére kezdte meg a működését 2019. január 1-jén a Magyarságkutató Intézet, amely a magyarság nyelvét, eredetét, múltját kutatja interdiszciplináris módon. Az intézet rendkívül magas színvonalon és prekoncepciómentesen végzi feladatát: számos kiadvánnyal, konferenciával, kiállítással jelentkezett, régészeti feltárásokat, archeogenetikai vizsgálatokat finanszírozott – értékelt a miniszter.

Kásler Miklós elmondása szerint a kultúra támogatása a járvány idején kiemelt cél: a kormány idén 12,6 milliárd forinttal segített abban, hogy a magyar kultúra túlélje a világjárvány időszakát. Ebből 800 millió forint jutott a Muzsikáló Magyarország programra, majd további 200 millió forint a magyarországi cigányzene támogatására. A minisztérium saját keretéből egymilliárd forintot csoportosított át az előadóművészeti szcéna megsegítésére, ebből mintegy 3000 művész kapott átlagosan 300 ezer forintot. Eközben előtérbe kerültek az online kulturális szolgáltatások, hiszen vészhelyzet idején a kulturális intézmények látogatása tilos, de online minden kulturális esemény engedélyezett – mondta el Kásler Miklós. Hiller István (MSZP) képviselő kérdésére válaszolva a miniszter hangsúlyozta, hogy nem volt olyan színház, amely kapcsán ne sikerült volna megállapodni az önkormányzatokkal. Simon Róbert (Fidesz) érdeklődésére közölte, hogy a Magyarságkutató Intézet működésének eddigi két évében rendkívül korrekten, magas tudományos színvonalon, közérthető nyelven alapvetően fontos dolgokat közölt. Ander Balázs (Jobbik) arról érdeklődött, hogy a kulturális dolgozók bérrendezését elintézettnek tekinti-e a kormány a hat százalékos béremeléssel. Kásler Miklós elmondta: véleménye szerint a béremelés nem elég magas, de jelen pillanatban erre van lehetőség.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok