Megkezdődik hétfőn Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök pere korrupciós vádak miatt
Megkezdődik hétfőn a párizsi büntetőbíróságon a befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsított Nicolas Sarkozy volt francia államfő pere. Nicolas Sarkozy ellen több eljárás is folyamatban van, de ez az első, amely bírósági szakaszba kerül, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kell egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia.
A volt államfő telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolja; az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják.
A lehallgatások 2014. január 28. és február 11. között készültek. A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt. Ezek alapján indult meg az eljárás befolyással való üzérkedés gyanújával Nicolas Sarkozy ellen. A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy a felvételek szerint az utolsó pillanatban meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében.
A nyomozók feltételezése szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy a titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség. Az ügyben 2014 júliusában őrizetbe is vették Nicolas Sarkozyt, akitől azt szerették volna a nyomozók megtudni, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azibert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját. Ez utóbbi kérdés azért merült fel, mert a volt államfő Paul Bismuth álnéven tartott egy titkos mobiltelefont, és a kényes ügyekről azon beszélt az ügyvédjével.
A három gyanúsított vitatja a korrupciós vádakat. Nicolas Sarkozy több televíziós interjúban is emlékeztetett arra, hogy Gilbert Azibert érdekében senkinél nem járt közben, a bíró nem kapott monacói kinevezést. A volt elnök szerint az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel a politikai ellenfelei. A 2018. március 26-án elrendelt per megrendezése ellen a volt elnök több sikertelen fellebbezését is benyújtott a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is. Sarkozy szerint ugyanis törvénytelen, hogy az ügyvédjével való telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban elutasították. Ez a kérdés várhatóan a december 10-ig tartó per egyik fő vitás kérdése lesz.
Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől. Korábban egy másik kampányfinanszírozási ügy miatt már vád alá helyezték. Bíróság elé kell állnia 13 másik emberrel együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt is, mert ő és a pártja többet költött el a megengedettnél. A per jövő tavasszal várható.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon
