Merkely: az egészségügyben dolgozók kihozzák magukból a maximumot
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában méltatta az egészségügyben dolgozókat. A rektor szerint az orvosaik, ápolóik és a kórházi személyzet – látván a járványügyi helyzetet – szinte biztos, hogy kihozza magából a maximumot.
Nyilvánvalóan emberek vagyunk és el tudunk fáradni, tehát a tartós, maximális teljesítményt nagyon hosszan nem tudjuk biztosítani
– tette hozzá ugyanakkor Merkely Béla. Mint mondta, az egészségügyben dolgozók azért örültek az úgynevezett restrikciós intézkedéseknek, mert ettől azt várják, hogy két-három hét múlva csökken a kórházakba érkező betegek száma, és ennek következtében tudnak kicsit pihenni, hogy a hátralévő hónapokban megint csak közel maximális teljesítményt tudjanak nyújtani minden egyes beteg esetében. Kitért arra is: a Semmelweis Egyetem az egyik legnagyobb ellátója az országnak, 2200 ágyuk és néhány száz rehabilitációs ágyuk van, és kétnaponta tartanak operatívtörzs-ülést, vagyis folyamatosan nyomon követik, milyen fokú a betegek beáramlása az egyes járványosztályokon, klinikákon. Mint mondta, az egyetemnek 40 klinikája van, és ezek szükség esetén kisegítik egymást, átcsoportosítják a munkaerőt, ha szükséges. Jelezte: fontos az is, hogy le is cseréljék a munkaerőt. Példaként elmondta: a rezidenseket a Covid-ellátásban kéthavonta cserélik, hogy tudjanak egy kicsit pihenni, és aztán ismételten visszaengedik őket.
A Semelweis Egyetem klinikáin sok beteg van, de az elszántság maximális, kollégáink minden reggel elkötelezetten és elszántan lépnek be az egyetem kapuján, hogy a betegeinket gyógyítsuk
– szögezte le. Az olaszországi kórházak leterheltségéről napvilágot látott hírekre reagálva Merkely Béla azt mondta: nagyon reméli, hogy ilyen Magyarországon nem fog bekövetkezni, ennél jobb logisztikánk van nekünk. Hozzátette: a nagy ellátóknak – mint a Semmelweis Egyetem és a nagy orvosegyetemek – előbb saját intézményükön belül kell az erőforrást megfelelő módon mobilizálni és irányítani. Megjegyezte: ha ez nem elég, és úgy látják, egy-két héten belül nem lesz elég humán erőforrás, akkor azt időben kell jelezni az operatív törzsnek. Szólt arról is, hogy az SE 56 embert adott kölcsön más kórházakba a koronavírus-járvány második hullámának kezdetén. Közölte: a tervek szerint 900 ágyig kell felmenni, de jelenleg közel 600-an fekszenek az SE klinikáin.
Merkely Béla szólt arról is, hogy alapvetően két különböző típusú vakcina lesz elérhető. Az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalat vakcinájáról – amelyről a héten jelentették be, hogy az oltóanyag tesztelésének harmadik, befejező szakaszában gyűjtött előzetes adatok alapján kilencven százalék feletti hatékonyságot értek el – azt mondta, ez egy különleges, messenger RNS típusú védettséget ad; előre megtervezi az örökítőanyag a vírussal szembeni antitestet, és ezt fogja leképezni.
Vagyis nem aktív immunizálást csinál, hanem beviszi az információt a szervezetbe, és a szervezet ezen információnak a birtokában fogja legyártani azokat a nélkülözhetetlen ellenanyagokat, amelyek a vírus behatolásakor likvidálják a szervezetből, lecsökkentik a mennyiségét és ennek következtében biztosítják az immunitást
– tette hozzá. Úgy vélte, a 90 százalékos immunitás nagyon magas szintű eredmény, és lehet rá alapozni. Mint mondta, a többi hagyományos vakcina: ott egy vírust – leggyakrabban adenovírust – alkalmaznak vektorként, és abban a vírusban van a Covid-19 speciális fehérjéje kódolva.
Amikor az adenovírus – amely egyébként nem betegíti meg a szervezetet – mégis bejut a szervezetbe, ez ellen a szervezet fog megfelelő ellenanyagot termelni, és egy esetleges Covid-fertőzéskor már a szervezetben kódolva ott van az antitest, és a lehető leggyorsabban belép a hadrendbe és megakadályozza a fertőzést
– magyarázta. Merkely Béla szerint a csaknem tízfajta vakcina, amely készül, kellő szortimentet ad a megfelelő választáshoz. Fontosnak nevezte hogy a világ minden országában várják a vakcinát, így százmilliós, milliárdos tételben kell ezeket legyártani. Biztos benne, hogy a gyógyszergyárak már elkezdték az ígéretes vakcinák gyártását, és folyamatosan zajlik az engedélyeztetésük. Úgy vélte, azokat már a részeredmények, a fázis-2 vizsgálatok alapján benyújtották az amerikai és európai hatóságokhoz, amelyek a fázis-3 vizsgálatok végén így viszonylag gyorsan be fogják fejezni az engedélyezést, és a vakcina jövő év elején rendelkezésre áll. A Pfizer-féle vakcina véleménye szerint már decemberben Európában lesz. Elmondta azt is, azt –80 Celsius-fokon kell tárolni, vagyis megfelelő logisztikát kell kidolgozni az oltáshoz. A védettség kialakulásával kapcsolatban azt mondta: az oltás után – vagy ahol szükséges, a második oltást követően – egy-két héten belül várható olyan fajta védettség, amely komoly nyájimmunitást fejthet ki. Fontosnak ítélte a nyájvédettséget, amelynél figyelembe kell venni a betegségen már átesettek védettségét és a vakcina által nyújtott védettséget, és ennek kell együtt kitennie 60–70 százalékot. Megjegyezte: mivel arról nincs adat, hányan estek át a betegségen, az egyetemek reprezentatív mérést terveznek a tömeges oltás megkezdése előtt. Ez alapján be tudják határolni, hogy egy életkori csoportban a lakosság hány százaléka esett át a fertőzésen, mert azoknak valószínűleg nem kell vakcináció.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
