Nemcsak a szavazóit, hanem a szövetségeseit is átverte a Jobbik
Mint tudjuk, Bíró László azért nem indulhatott a Jobbik színeiben a borsodi időközi választáson, mert a jelölőszervezetek elnökségének szerepelnie kell a bírósági nyilvántartásban, ám a párt későn küldte meg a változtatási kérelmet a Fővárosi Törvényszéknek. Lett volna jogi megoldás a problémára, azonban ehhez Sneider Tamás aláírása kellett volna, aki viszont feltételül szabta, hogy indulhasson a 2022-es választásokon. Jakab Péter ezt utasította el – írja a Magyar Nemzet.
Bebizonyosodott, hogy Jakab Péter és a Jobbik vezetése felelős azért a példátlan fiaskóért, ami az elmúlt 30 évben egyetlen más párttal sem történt meg: nem jelenhettek meg jelölőszervezetként a választáson a saját képviselőjük neve mellett – derült ki Sneider Tamásnak, a párt korábbi elnökének elmondásából. A Jobbik azonban a mai napig nem ismerte be, hogy hibázott volna: ehelyett inkább „diktatúrázásba” kezdtek. Jakab Péter nemcsak a kormányt vádolta meg, hanem a bíróságot is elfogultnak tüntette fel írja – tudta meg a Magyar Nemzet.
Mint ismert, a Jobbik logója azért nem lehetett ott a szavazólapon a jelöltjük, Bíró László mellett, mert a párt nem tudta határidőre bejegyeztetni a Jakab Péter nevével fémjelzett új, az év elején megválasztott elnökséget a Fővárosi Törvényszéken. Hogy pontosan mi történt, arról Sneider Tamás beszélt az Úgytudjuk.hu internetes hírportálnak. A volt elnököt az interjúban elhangzottak kapcsán a Magyar Nemzet is megkereste. Kiderült: a diktatúrát kiáltó Jakab Péter átverte szavazóit és szövetségeseit is.
Sneider Tamás elmondta, hogy a Jobbiktól – ahonnan nem sokkal korábban puccsszerűen eltávolították – megkeresték a nyár folyamán, mivel a pártban rájöttek, hogy fel tudják gyorsítani a bejegyzés folyamatát, ha a korábbi elnökségi tagokkal aláíratnak egy dokumentumot, amely szerint lemondanak vétójogukról az új elnökség bejegyzése kapcsán. Ezzel gyakorlatilag heteket nyertek volna, ugyanis a bírósági procedúra során a Jobbik új, megválasztott elnökségének a közhiteles nyilvántartásba vétele ellen fellebbezéssel élhet a régi elnökség 30 napig, és emiatt nem emelkedik jogerőre a bejegyzés. A korábbi vezetőség lemondása a vétójogról ily módon meggyorsította volna az új elnökség bejegyzését.
Sneider Tamás a Magyar Nemzetnek elmondta: az új elnökség bejegyzésének folyamatát tovább lassította – a járvány mellett – egy korábban beadott, de még addig el nem bírált beadvány, amelynek tartalmát a lap kérdésére nem akarta felfedni a korábbi pártelnök. A beadott dokumentumok kapcsán hiánypótlásra is felszólította a Jobbikot a bíróság. Sneider szerint a párt küldötte az időközi választás miatt induló aláírásgyűjtés legelején jelent meg nála, és azt kérte, hogy mondjon le fellebbezési jogáról. Sneider elmondta, hogy megteszi, de nem érezte igazságosnak, hogy ezzel segíti Bíró László jelölését, míg őt magát a párt nem engedi indulni saját körzetében még előválasztáson sem 2022-ben. Ismert: a Jobbik megfenyegette leendő koalíciós partnereit is, hogy Sneider és a távozó jobbikosok ne indulhassanak a megmérettetésen. A Sneider által meg nem nevezett jobbikos küldött rábólintott a kérésre, de azt mondta, egyeztetnie kell a párt elnökségével is. Végül a vezetőség úgy döntött, hogy „nem olyan fontos, hogy szerepljen Bíró neve mellett a logójuk”.
Úgy látszik, félnek tőlem
– mondta Sneider. A korábbi elnök kiemelte: szerinte az ellenzéki vezetők nem tudtak arról, hogy a Jobbik jelenlegi elnöksége ilyen döntést hozott. Sneider elmondta: az ő és Hegedűsné Kovács Enikő aláírására lett volna szükség ahhoz, hogy Bíró László neve mellett szerepeljen a jobbikos logó. Sneider Tamás úgy nyilatkozott: ő maga meg tudta volna győzni Hegedűsnét, ha teljesítik kérését. A történet vége az lett, hogy a párt elnökségét nem jegyezte be a törvényszék az aláírásgyűjtés vége előtt, így a Jobbik logója nem, csupán az ellenzéki összefogás pártjaié került Bíró László neve mellé a szavazólapra.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
