Pesti Srácok

Nemcsak Trumpról és Bidenről szól az amerikai elnökválasztás

Nemcsak Trumpról és Bidenről szól az amerikai elnökválasztás

Az Egyesült Államokban az elnökválasztás mellett a négyszázharmincöt tagú szövetségi képviselőházat teljesen, a száz tagú szövetségi szenátust pedig részlegesen megújítják. A szenátust illetően harmincöt bársonyszék sorsáról döntenek. Megválasztják a szövetségi főváros, Washington és az Egyesült Államok tengerentúli területeinek összesen hat kongresszusi képviselőjét is, nekik azonban nincs szavazati joguk a törvénykezés során. Ezen kívül tizenegy tagállamban és két tengerentúli területen kormányzóválasztás és helyi választások is lesznek, valamint számos kérdésben népszavazást tartanak.

A két fő párt, a Republikánus Párt és a Demokrata Párt a január óta sorozatban megrendezett előválasztások eredményeit követően augusztusban elnökjelölt-állító konvención döntött elnök- és alelnökjelöltjéről. A republikánusok jelöltje Donald Trump hivatalban lévő elnök és Mike Pence alelnök, a demokratáké pedig Joe Biden, Barack Obama kormányzatának egykori alelnöke és Kamala Harris kaliforniai szenátor.

Kevés szó esik ugyan róla, de az amerikaiak nemcsak a két nagy párt elnökjelöltje között választhatnak. Jelöltet állított csatasorba a Zöld Párt és a Libertárius Párt is, bár a Zöldeknek a gyérebb érdeklődés okán nem sikerült valamennyi tagállamban listát állítaniuk. A Zöld Pártot Howie Hawkins, New York-i szakszervezeti és környezetvédelmi aktivista és alelnökjelöltje, Angela Walker képviseli. Nekik 42 tagállamban van képviselői és szenátori listájuk. A Libertárius Párt mind az ötven tagállamban indul a választáson, elnökjelöltje Jo Jorgensen egyetemi tanár, aki hosszú évek óta politizál, alelnökjelöltje pedig Spike Cohen vállalkozó és politikai aktivista. Mindkét kis párt 2016-ban a szavazók egy százalékának bizalmát és támogatását nyerte el.

További hat jelölt jelentkezett be az elnöki posztra: Don Blankenship üzletember az Alkotmányos Párt, Roque De la Fuente, szintén üzletember a 2018-ban alakult Szövetség Párt, Gloria La Riva baloldali aktivista a 2004-ben életre hívott Párt a Szocializmusért és Felszabadításért nevű kommunista formáció és Brian T. Carroll tanár a magát kereszténydemokratának mondó Amerikai Szolidaritási Párt (ASP) nevében indul. Brock Pierce vállalkozó, egykori gyermekszínész és Kanye West rapper független jelöltként jegyeztette be magát a Szövetségi Választási Bizottságnál. A rapper a héten egész oldalas hirdetésben népszerűsítette magát a The New York Times című liberális lap hasábjain.

PestiSracok facebook image

A szövetségi fővárosban és harminckét tagállamban referendumokat is tartanak, a marihuána legalizálásától az úgynevezett varázsgomba forgalmazásáig és adókérdésekig, sokféle témáról. A Tagállami Törvényhozások Országos Konferenciája (NCSL) szervezet adatai szerint az idén százhuszonnégy ügyben lesz népszavazás. Ezek egyharmada állampolgári, kétharmada pedig helyi törvényhozási kezdeményezésre születtek. Egy részük új helyi törvényt javasol, egy részük viszont már meglévő törvények megváltoztatását szorgalmazza. Kaliforniában például arról voksolnak, hogy a sofőrök és az ételfutárok ismét egyéni vállalkozók lehessenek, ez ugyanis könnyítene társadalombiztosítási és adózási terheiken, és lehetővé tenné számukra a munkanélküli segélyt is. A szövetségi fővárosban és a nyugati parti Oregonban a több gombafajban – az úgynevezett varázsgombákban – jelenlévő pszilocibin nevű, hallucinogén hatású alkaloida orvosi célú használatának engedélyezéséről döntenek. Coloradóban a régebben még veszélyeztetett szürke farkasok védelmében felállítandó bizottságról, Arizonában, Montanában és Dél-Dakotában a marihuána nem orvosi célú használatának engedélyezéséről, Coloradóban az abortusz szigorításáról szavazhatnak.

A Floridai Egyetem választásokkal foglalkozó kutatócsoportjának szombaton nyilvánosságra hozott adatai szerint a választásra jogosult amerikaiak közül több, mint kilencvenmilliónyian már leadták szavazatukat levélben vagy személyesen, a korai voksolás biztosította lehetőségekkel élve. Elemzők szerint ez rekordnak számít, a 2016-os választási részvétel hatvanöt százalékát jelenti.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.