Pesti Srácok

Nemcsak Trumpról és Bidenről szól az amerikai elnökválasztás

Nemcsak Trumpról és Bidenről szól az amerikai elnökválasztás

Az Egyesült Államokban az elnökválasztás mellett a négyszázharmincöt tagú szövetségi képviselőházat teljesen, a száz tagú szövetségi szenátust pedig részlegesen megújítják. A szenátust illetően harmincöt bársonyszék sorsáról döntenek. Megválasztják a szövetségi főváros, Washington és az Egyesült Államok tengerentúli területeinek összesen hat kongresszusi képviselőjét is, nekik azonban nincs szavazati joguk a törvénykezés során. Ezen kívül tizenegy tagállamban és két tengerentúli területen kormányzóválasztás és helyi választások is lesznek, valamint számos kérdésben népszavazást tartanak.

A két fő párt, a Republikánus Párt és a Demokrata Párt a január óta sorozatban megrendezett előválasztások eredményeit követően augusztusban elnökjelölt-állító konvención döntött elnök- és alelnökjelöltjéről. A republikánusok jelöltje Donald Trump hivatalban lévő elnök és Mike Pence alelnök, a demokratáké pedig Joe Biden, Barack Obama kormányzatának egykori alelnöke és Kamala Harris kaliforniai szenátor.

Kevés szó esik ugyan róla, de az amerikaiak nemcsak a két nagy párt elnökjelöltje között választhatnak. Jelöltet állított csatasorba a Zöld Párt és a Libertárius Párt is, bár a Zöldeknek a gyérebb érdeklődés okán nem sikerült valamennyi tagállamban listát állítaniuk. A Zöld Pártot Howie Hawkins, New York-i szakszervezeti és környezetvédelmi aktivista és alelnökjelöltje, Angela Walker képviseli. Nekik 42 tagállamban van képviselői és szenátori listájuk. A Libertárius Párt mind az ötven tagállamban indul a választáson, elnökjelöltje Jo Jorgensen egyetemi tanár, aki hosszú évek óta politizál, alelnökjelöltje pedig Spike Cohen vállalkozó és politikai aktivista. Mindkét kis párt 2016-ban a szavazók egy százalékának bizalmát és támogatását nyerte el.

További hat jelölt jelentkezett be az elnöki posztra: Don Blankenship üzletember az Alkotmányos Párt, Roque De la Fuente, szintén üzletember a 2018-ban alakult Szövetség Párt, Gloria La Riva baloldali aktivista a 2004-ben életre hívott Párt a Szocializmusért és Felszabadításért nevű kommunista formáció és Brian T. Carroll tanár a magát kereszténydemokratának mondó Amerikai Szolidaritási Párt (ASP) nevében indul. Brock Pierce vállalkozó, egykori gyermekszínész és Kanye West rapper független jelöltként jegyeztette be magát a Szövetségi Választási Bizottságnál. A rapper a héten egész oldalas hirdetésben népszerűsítette magát a The New York Times című liberális lap hasábjain.

PestiSracok facebook image

A szövetségi fővárosban és harminckét tagállamban referendumokat is tartanak, a marihuána legalizálásától az úgynevezett varázsgomba forgalmazásáig és adókérdésekig, sokféle témáról. A Tagállami Törvényhozások Országos Konferenciája (NCSL) szervezet adatai szerint az idén százhuszonnégy ügyben lesz népszavazás. Ezek egyharmada állampolgári, kétharmada pedig helyi törvényhozási kezdeményezésre születtek. Egy részük új helyi törvényt javasol, egy részük viszont már meglévő törvények megváltoztatását szorgalmazza. Kaliforniában például arról voksolnak, hogy a sofőrök és az ételfutárok ismét egyéni vállalkozók lehessenek, ez ugyanis könnyítene társadalombiztosítási és adózási terheiken, és lehetővé tenné számukra a munkanélküli segélyt is. A szövetségi fővárosban és a nyugati parti Oregonban a több gombafajban – az úgynevezett varázsgombákban – jelenlévő pszilocibin nevű, hallucinogén hatású alkaloida orvosi célú használatának engedélyezéséről döntenek. Coloradóban a régebben még veszélyeztetett szürke farkasok védelmében felállítandó bizottságról, Arizonában, Montanában és Dél-Dakotában a marihuána nem orvosi célú használatának engedélyezéséről, Coloradóban az abortusz szigorításáról szavazhatnak.

A Floridai Egyetem választásokkal foglalkozó kutatócsoportjának szombaton nyilvánosságra hozott adatai szerint a választásra jogosult amerikaiak közül több, mint kilencvenmilliónyian már leadták szavazatukat levélben vagy személyesen, a korai voksolás biztosította lehetőségekkel élve. Elemzők szerint ez rekordnak számít, a 2016-os választási részvétel hatvanöt százalékát jelenti.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)