Pesti Srácok

Német lap: elégedetlenek a déli tagállamok Brüsszel menekültügyi reformjavaslatával

Német lap: elégedetlenek a déli tagállamok Brüsszel menekültügyi reformjavaslatával

Elégedetlenek a Földközi-tenger térségében fekvő európai uniós tagországok a brüsszeli Európai Bizottság menekültügyi reformjavaslataival – írta a Welt am Sonntag egy levélre hivatkozva, amelyben a vasárnapi német lap szerint az EU-ba érkező menedékkérők tagállamok közötti kötelező szétosztását sürgette a spanyol, az olasz, a görög és a máltai kormányfő.

Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és a német kancellárnak, Angela Merkelnek írt levél szerint a bizottság szeptemberben bemutatott reformjavaslata "kiegyensúlyozatlan". Az egyik legfőbb gond, hogy nem szerepel benne a kötelező szétosztás.

– fejtette ki az EU külső határán fekvő négy tagország kormányfője. Hangsúlyozták: ragaszkodnak ahhoz az elvhez, miszerint valamennyi tagállam saját hatáskörben dönt arról, hogy a menedékkérők mely csoportjai esetében alkalmazza a határon lefolytatandó gyorsított eljárást. Németországban csalódást okoz a spanyol-olasz-görög-máltai bírálat.

PestiSracok facebook image

– mondta a Welt am Sonntagnak Thorsten Frei, a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője. A politikus kiemelte, hogy a külső határon kötelezően lefolytatandó eljárás elengedhetetlen elem, anélkül Németország nem lát lehetőséget a reform elfogadására.

A Welt am Sonntag összeállítása szerint idén eddig valamennyi határszakaszt együttvéve 88 550 illegális határátlépést regisztráltak, a menedékjogi kérelmek száma viszont jóval nagyobb, eléri a 386 ezret. Az eltérés egyebek között annak tulajdonítható, hogy a menedékkérők között sok az újszülött, akik már az EU-ban jöttek világra. További jelentős tényező, hogy a menedékkérők csaknem 25 százaléka nem illegális határátlépő, hanem az EU-ba legálisan érkezett külföldi. Ők többnyire latin-amerikaiak, akik Spanyolországban szeretnének maradni. A menedékjogi kérelmek száma alapján idén eddig Spanyolország az első számú célország. A spanyol hatóságokhoz mintegy 83 ezer kérelmet nyújtottak be. A második helyen Franciaország áll 75 ezer kérelemmel, a harmadik Németország 74 ezer menedékjogi kérelemmel.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/EFE/Angel Medina

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.