Pesti Srácok

Több, mint egymillió fertőzöttet regisztráltak Németországban

Több, mint egymillió fertőzöttet regisztráltak Németországban

Átlépte az egymilliós határt a regisztrált fertőzöttek száma, a halálos áldozatok napi száma pedig új csúcsra emelkedett Németországban a koronavírus-járvány alakulásáról pénteken megjelent hivatalos adatok szerint.

Az utóbbi 24 órában 22 806 ember szervezetében mutatták ki az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2), a teszttel igazolt fertőződések száma így 1 006 394-re emelkedett a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint. A regisztrált fertőződések száma október 31-én lépte át az ötszázezres határt – október 30-ról 31-re 499 964-ről 518 753-ra emelkedett –, vagyis szűk egy hónap alatt megduplázódott. Viszont ugyanezen idő alatt a napi új esetek számának növekedése fokozatosan lassult, és az utóbbi napok adatai a járványhullám tetőzését jelzik. Így például a pénteki 22 806 eset az egy héttel korábbi 23 648-hoz képest mérsékelt csökkenést, az egy nappal korábbi 22 268-hoz viszonyítva minimális növekedést jelent.

Ugyanakkor a járvány halálos áldozatainak napi száma egyre gyorsabban emelkedik: az utóbbi héten kétszer is minden korábbinál magasabbra ugrott. Az RKI pénteki összesítése szerint egy nap alatt 426 haláleset történt a vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben. Ez 16-tal meghaladja a szerdán 410 esettel beállított előző rekordot. Így már 15 586 áldozatot szedett a járvány Németországban. Ez nagyjából a másfélszerese az október utolsó napján feljegyzett 10 452-nek. Ugyancsak gyorsan emelkedik a Covid-19 miatt intenzív ellátásra szorulók száma. Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) legutóbbi, csütörtöki összesítése szerint 3826 ilyen beteget ápolnak, ami 45-tel több az előző napinál, és csaknem a duplája az október 31-én regisztrált 1944-nek. A DIVI kimutatása szerint országszerte 27 703 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 5575 ágy szabad.

A járvány második hulláma miatt november 2-án az alapvető fertőzésvédelmi óvintézkedéseken – maszkviselés, távolságtartás, gyakori kézmosás és szellőztetés – túlmutató korlátozásokat be Németországban. Az első tervek még arról szóltak, hogy a szigorítások november végén megszűnnek, de a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek szerdai tanácskozásán úgy döntöttek, hogy legalább december 20-ig érvényben hagyják valamennyit, mert még nem sikerült visszaszerezni az ellenőrzést a vírus terjedése felett. A járvány lassításához csaknem teljesen leállították az idegenforgalmat és a vendéglátást, a szállodák így csak üzleti úton lévő vendégeket fogadhatnak, és a vendéglők csak elvitelre főzhetnek. Felfüggesztették a kulturális intézmények – például múzeumok, színházak és mozik –, az amatőrsport-egyesületek és a szabadidő közös eltöltésére szakosodott egyéb intézmények és vállalkozások tevékenységét is. Ugyanakkor továbbra is működik a közoktatás és a napközbeni gyermekellátás intézményrendszere, a legtöbb szolgáltatás, a kis- és nagykereskedelem, a feldolgozóipar és az építőipar.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.