Pesti Srácok

Úzvölgyi katonatemető – A Marosvásárhelyi Ítélőtábla nem döntött érdemben arról, hogy a temető Csíkszentmártonhoz tartozik

Úzvölgyi katonatemető – A Marosvásárhelyi Ítélőtábla nem döntött érdemben arról, hogy a temető Csíkszentmártonhoz tartozik

A Marosvásárhelyi Ítélőtábla nem döntött érdemben arról, hogy az úzvölgyi katonatemető Csíkszentmárton községhez tartozik, mindössze annyit állapított meg, hogy ennek tulajdonjogát nem a csíkszentmártoni község önkormányzatának határozata, hanem a hatályos 2010-es kormányhatározat szabályozza – írja a Szekelyhon.ro erdélyi hírportál.

A portál annak az október eleji ítéletnek az indoklását ismertette, amellyel az ítélőtábla jogerősen elutasította a Bákó megyei dormánfalvi községnek a fellebbezését a csíkszentmártoni község azon önkormányzati határozata ellen, amely kimondta, hogy a katonatemető, vagyis a vitatott 15 ezer négyzetméteres terület a székelyföldi településhez tartozik. A romániai bírósági portálokon október elején közzé tett pársoros ítéletnek a részletei akkor nem derültek ki, így az érintett székelyföldi önkormányzati vezetők úgy értelmezték, hogy a bíróság megerősítette a katonatemető Csíkszentmártonhoz tartozását. A Szekelyhon.ro portál szerint azonban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla óvatos volt, és mindössze annyit állapított meg, hogy a csíki község önkormányzati határozatának nincs jogi következménye a terület tulajdonjogát illetően, ugyanis azt a szóban forgó 2010/299-es kormányhatározat szabályozza. Ez megerősítette a 2007-es csíkszentmártoni önkormányzati határozatot, amely a székelyföldi település közvagyonaként tüntette fel az úzvölgyi katonatemetőt és a közelében álló, használaton kívüli kaszárnyasort. A portál szerint az ítélőtábla így érdemben nem mérlegelte, hogy kihez tartozik a terület, hanem kimondta: közigazgatási bírósági eljárás csak a kormányhatározat ellen indítható. A portál szerint ezzel nyitva hagyta a tulajdonjog kérdését, megteremtve a lehetőséget egy újabb közigazgatási bírósági eljárásnak.

Dormánfalva önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amit korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kátai Edit

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)