A Jobbik egyetlen célja felkerülni a Soros György által finanszírozott Gyurcsány-listára (országgyűlési vita)
Az ellenzéki összeborulásról, a közpénzek felhasználásáról, a kormány gazdaságpolitikájáról, a családon belüli erőszakról, a határon túli magyarság helyzetéről és a keresztény értékekről is beszéltek kedden napirend előtt felszólaló képviselők az Országgyűlésben. A magyarellenes, mérhetetlen népszerűséggel bíró Párbeszéd nevű formáció képviselője, Tordai annak a reményének adott hangot, hogy véleménye szerint a moslékkoalíció képes lesz kormányt buktatni. A gyurcsányista Varju felszólalásából kihallatszott, hogy a DK képviselője nem örül neki, hogy hazánk még nem került az IMF lélegeztetőgépére. A néhány éve még uniós lobogókat égető Jobbik ma minden kommunikációs allűrt bevetett annak érdekében, hogy felkapaszkodjon a Soros által finanszírozott Gyurcsány-listára, ezért keddi felszólalása során attól rettegett hangosan Brenner Koloman, hogy Orbán Viktor ki akarja vezetni hazánkat az unióból.
A magyarellenes Párbeszéd nevű formáció színeiben Tordai Bence arról szónokolt, hogy a "Fidesz-rezsim végének kezdete". Örömködve Donald Trump amerikai elnök választási vereségén megjegyezte, hogy fontos bástyája dőlt le Orbán Viktor nemzetközi támogatói rendszerének, a magyar miniszterelnök pedig az Európai Unióval folytatott szélmalomharcban "19-re lapot húzott".
Majd a magyar ellenzéki összeborulást fényezve annak a reményének adott hangot, hogy kormányt fognak buktatni.
Az ellenzék a járvány közepén is kampányol
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: az ellenzék a járvány közepén is a 2022-es választási kampánnyal foglalkozik, nem az emberéletek és a gazdaság védelme érdekli, hanem a hatalmi marakodás. Leszögezte:
a magyar választók mondják ki a végső szót arról, hogy ki vezesse Magyarországot, és ez 2022-ben is így lesz.
Úgy értékelt: amikor az ellenzék a győzelmi esélyeiről beszél, elismeri, hogy minden, amit a diktatúráról összehordtak, "egy nagy kamu volt". Szerinte az ellenzék nem az akadályokat, hanem a saját elveit számolta fel, amikor összeállt azokkal, akiket korábban lenácizott.
Hangsúlyozta:
ahol a baloldal kormányoz, ott most is megszorításokat hajtanak végre, a kerületekben emelik a parkolási díjakat, csökkentik az óvónők fizetését, megsarcolják a piaci árusokat, de a főváros is drasztikus adóemelésen töri a fejét.
Magyarország világelső lesz
Demeter Márta (LMP) azzal vádolta a kormányt, hogy képtelen érdemi és a hatékony intézkedéseket hozni a járvány kezelésével kapcsolatban és azzal van elfoglalva, hogy fideszes magánalapítványokhoz szervezze ki a közpénzeket. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: az ellenzék segítség helyett csak kamuvideókat, álhíreket terjeszt és vádaskodik a járvány elleni védekezés kapcsán. Kijelentette:
Magyarország igenis sikeresen és eredményesen kezeli a járványt, hazánkban nem hallani olyan esetekről, mint nyugat-európai országokból, ahol folyosókon fekszenek a betegek, és nincsen elég lélegeztetőgép vagy ágy. Kijelentette: Magyarországon minden betegnek jut ágy, megfelelő személyzet és a lélegeztetőgép is.
Az alapítványokkal kapcsolatban leszögezte:
az elmúlt 10 évben a kormány stabil gazdaságot teremtett, a következő 10 évben pedig az a terv, hogy legyenek olyan területek, amelyekben Magyarország világelső lesz. Mi ezt az egyetemekben látjuk, önök pedig ebben ellenérdekeltek
– tette hozzá.
Varju álszent módon siránkozott
A gyurcsányista Varju László arról beszélt: a magyar gazdaság zuhanóban van. Szerinte a kormány mentőcsomagjának nagy része kamu, a vállalkozások és a munkavállalók százezrei küszködnek, de nem kapnak valós segítséget az államtól. Bírálta, hogy a kormány 900 milliárd forintos devizahitelt vett fel, de ezt nem munkabértámogatásra, munkanélküli segélyre, 100 százalékos táppénzre, a családi pótlék emelésére és a nyugdíjasok támogatására költi.
A magyar gazdaság stabil lábakon áll
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára visszautasította, hogy a "Gyurcsány-párt" képviselője megpróbálja kioktatni hitelfelvételről, foglalkoztatásról, államadósságról és szociális biztonságról a kormányt, miközben nincs még egy olyan párt, amely a politikai programjának részévé tette, hogy elvegyen egyhavi bért az ápolóktól, orvosoktól, tanároktól, közalkalmazottaktól, hogy csökkenti a családtámogatásokat és kórházakat zár be.
Önök taszítottak szociális létbizonytalanságba sok százezer embert, és felvették az IMF gigahitelét, amiért cserébe újabb megszorításokat vállaltak
– mondta.
Hangsúlyozta:
a kötvénykibocsátás azt mutatja, a magyar gazdaság stabil lábakon áll, úgy lehet finanszírozni az országot, hogy nem kell nemzetközi szervezetekhez fordulni.
Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt: a járvány súlyos, "gyilkos" következménye a családon belüli erőszak, a bántalmazások számának növekedése, az áldozatok most össze vannak zárva támadóikkal a karantén, illetve a kijárási tilalom miatt. Völner Pál igazságügyi államtitkár elmondta: a kormány 2010 óta emelte a krízisközpontok, a menedékházak számát és támogatásukat, prevenciós programokat indított és sorozatosan szigorította a btk-t.
Ezt követően az Európai Unióról, a keresztény értékekről és a határon túli magyarokról is beszéltek képviselők.
A jobbikos Brenner Koloman attól rettegett, hogy Orbán Viktor ki akarja vezetni hazánkat az unióból.
Ez rossz minden magyarnak, mert megfosztja őket attól a jóléttől és szabadságtól, amelynek biztosítását 30 éve elvárják a magyar politikai elittől
– vélekedett annak a pártnak a képviselője, melynek emblematikus arcai nem is olyan régen még uniós zászlókat égettek nyilvánosan.
A Fidesznek van miért tartania a jogállamisági vizsgálattól
– mondta.
Soros által finanszírozott Gyurcsány-lista
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: a Jobbik néhány éve még uniós zászlót égetett, és az akkori pártelnöke felrótta az EU-nak, hogy nem tett semmit a 2010 előtti magyarországi történések miatt.
Most viszont a képviselő egy baloldali beszédet mondott el és politikai szövetségre lép azokkal, akik ellen létrejött a politikai közössége
– fogalmazott.
Úgy vélte, a Jobbiknak el kellene hagynia a nemzeti, a keresztény, a konzervatív, a jobbközép jelzőt, mert ezek nem jelentenek semmit neki, a pártnak csak egy célja van: felkerülni a Soros György által finanszírozott "Gyurcsány-listára".
Kitért arra: az európai állam- és kormányfők a nyáron megegyeztek, ehhez Magyarország és Lengyelország tartja magát, nem ők rúgták fel a megállapodást, hanem Soros György emberei az Európai Parlamentben kezdeményezték, hogy változzon meg.
Egy világjárvánnyal küzdünk, ezért most nem ideológiai vitákat kellene folytatni
– hangsúlyozta.
Latorcai János (KDNP) kiemelte: fontos, hogy a keresztény emberek ne csak a hitüket, az értékeiket őrizzék meg, hanem a teremtett világot és annak fundamentumát is.
Az európai keresztény gyökerek igenis léteznek, és a keresztény örökség elutasítása mindig talajvesztéssel jár
– mondta, majd arra is rámutatott, hogy szerte a világon rengeteg keresztény szenved üldöztetést, támadják őket, erre példa a bécsi terrortámadás is.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: az adventi várakozás emlékeztet arra is, hogy milyen értéket jelent a kereszténység Európának, de sajnálatos módon egyre hevesebb támadásoknak vannak kitéve a keresztény értékek. Megjegyezte: lényeges, hogy a védekezés sikeres legyen Magyarországon és Európában is, ezért fontos, hogy a brüsszeli ideológiai viták helyett inkább a bajban lévő tagállamoknak segítsen az unió.
Sorsdöntő választások
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kiemelte: a határon túli magyarság szempontjából az elmúlt évben sorsdöntő választások voltak, és többnyire sikeresen szerepeltek ezeken. Az elért választási eredmények fontosak, mert elengedhetetlen az erős képviselet a helyi és országos döntési szinteken – mutatott rá.
A baloldal kirekesztené a határon túli magyarokat
Közölte: a baloldal 2004-ben kirekesztette a nemzetből a határon túli magyarokat, Gyurcsány Ferenc DK-elnök mindig ellenük volt, de legutóbb a Momentum is egy román párt mellett kampányolt. Úgy vélte, a hétvégi romániai választás tétje, hogy mennyire erős felhatalmazása lesz az RMDSZ-nek.
Ukrajnában is példátlan támadás érte a magyarokat
Mindeközben a román állam a magyarok elleni támadásban gondolkodik, és Ukrajnában is példátlan támadás érte a magyarokat – mondta. Hozzátette: kiállnak a magyarok mellett, és Ukrajnának le kell állnia a magyarok elleni durva támadással, mert ez elfogadhatatlan.
Összefogtak az erdélyi magyarok
Zsigmond Barna Pál hangsúlyozta:
az erdélyi magyarságnak sikerült túllépnie a megosztottságon, és csak akkor győzhetnek, ha összefognak. A cél az, hogy legyenek megkerülhetetlenek a román politikában
– fogalmazott.
Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy válaszolt, a viszonyulás a határon túli magyarokhoz mutatja a törésvonalakat a parlamentben is.
A 2004-es népszavazáson a baloldal egységesen fellépett a külhoni magyarok magyar állampolgárságának lehetősége ellen, ez egy szégyenletes emlék, amelytől azóta sem tudtak elszakadni
– mondta. Hozzátette: a Momentum példája azt mutatja, hogy nem számíthatnak jóra az újaktól sem. Közölte: a legfontosabb, hogy a határon túli magyarok a választásokon álljanak ki a saját érdekükért és válasszanak saját képviselőket az erős képviseletért.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: Facebook
