Alapjogokért Központ: hantázik az EU Bírósága a Sargentini-ügyben

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka súlyosan félre akarja vezetni a testületet, amikor azt indítványozza, hogy utasítsák el a magyar kormány keresetét. E kereset szerint a Magyarország ellen elindított „jogállamisági eljárást” lehetővé tevő Sargentini-jelentés EP-beli elfogadása jogellenes volt. A főtanácsnok szerint a szavazás nem esett a különleges többséget megkívánó voksolások körébe és így az EP szabályzata alapján a tartózkodó voksok figyelmen kívül hagyhatók. Ezzel szemben a jogi helyzet az, hogy az unióról szóló szerződések az EP esetében egyértelműen rögzítik: vagy a „leadott szavazatok többségével” határoz, vagy különleges – például kétharmados – többséggel. A jogállamisági eljárás megindításához szükséges többségről pedig így ír az EUMSZ 354. cikke: „a leadott (!) szavazatoknak az egyben a tagjai többségét is kitevő kétharmados (!!) többségével dönt”. Tehát a szavazás az uniós szerződések szerint is „különleges szavazás” volt, melynek során az EP házszabálya szerint is figyelembe kellett volna venni a tartózkodó voksokat - és ha így tettek volna, akkor viszont nem jött volna össze a leadott szavazatok kétharmada és nem lehetett volna megindítani az eljárást. A főtanácsnok ráadásul parlamentarizmus legelemibb szabályait arcul csapva azt írja, hogy a „tartózkodás” valójában olyan, mintha az adott képviselő „egyáltalán nem szavazott volna”, holott úgy jogi, mind nyelvtani értelemben a „nem szavazás” azt jelenti, hogy az adott képviselő nem nyomott gombot, a tartózkodás” pedig azt, hogy a „tartózkodom” gombot nyomta meg