Pesti Srácok

Dr. Németh Zsolt: megvédjük a magyar iskolákat, megvédjük a nyelvhasználatot!

Dr. Németh Zsolt: megvédjük a magyar iskolákat, megvédjük a nyelvhasználatot!

Dr. Németh Zsolttal, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökével készített interjút szomszédságpolitikáról, a kisebbségi magyarság életlehetőségeiről, nemzetpolitikánk céljairól és eredményeiről a Hajónapló.ma.

A vasárnap zajló romániai választások kapcsán Dr. Németh Zsolt úgy fogalmazott: a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a külhoni magyarok kérdése minden felmerült probléma közül a legnagyobb súllyal befolyásolta a rendszerváltozás folyamatát. A második kérdés érdekes módon a zöld kérdés volt – Bős-Nagymaros, az erőmű kérdése, a Duna-kör tevékenysége –, de a külhoni magyarság problémái elementáris erővel törtek föl a rendszerváltozás idején. Emlékeztetnék arra, hogy 1988 júniusában százezren gyűltek össze a Hősök terén a román falurombolás ellen tiltakozva, és aztán 1989 decemberében az egész ország egy emberként ült a tévé előtt, illetőleg ült be az autójába és indult el Erdély felé, amikor a Tőkés László nevéhez köthető romániai forradalom kitört.

Németh kitért arra is, hogy a nemzetpolitika már a formálódás időszakában is fontos kérdés volt a Fidesz számára. Mint fogalmazott: a Fidesz világos irányként kezdett foglalkozni a külhoni magyarokkal. Létrejött a Fidesz Kisebbségi Csoportja, amelynek alapítója volt, majd ebből kinőtt a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, illetve az a mozgalmi jellegű munka, amely elvezetett a tusványosi nyári szabadegyetemhez és más hasonló programokhoz, a Csángó bál megszervezéséhez vagy különféle lap- és könyvkiadói kezdeményezésekhez.

A nemzetpolitikai munka sarokpontjaira vonatkozó kérdésre Németh úgy válaszolt: a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, és ebből nagyon sok feladat adódik részben a Magyarországnak a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája, részben Magyarország szomszédságpolitikája, részben pedig általában a nemzetközi politika tekintetében. A munka eredménye kapcsán pedig azt mondta: a Kárpát-medence magyarságán belül ma már az a szemlélet uralkodik, hogy mi egy nemzet vagyunk, közös a múltunk, közös a jelenünk és közös a jövőnk. Ez a felismerés általánossá vált, és ez nemcsak a külhoni magyarok szempontjából nevezhető fontosnak, hanem még inkább a tízmillió magyarországi magyar szempontjából. Ebben a harminc esztendőben mélyreható tudati átalakulás zajlott le, megszabadultunk a kommunista múlt nemzettagadó szemléletétől. Ma már százezerszámra vesznek részt honfitársaink a Csíksomlyói búcsúban, ma már nem pár tucat egyetemista visz a hátizsákjában bibliát és élelmiszert Erdélybe, mint a nyolcvanas években, hanem általános nemzeti üggyé vált a külhoni magyarokkal való azonosulás.

PestiSracok facebook image

Annak kapcsán, hogy a határontúli magyarok körében milyen viszhangja van a bizottság munkájának, úgy fogalmazott: a demokratikus átmenet önmagában is biztosította azokat az általános szabadságjogokat, amelyeknek birtokában a külhoni magyarságnak egyáltalán esélye lett a megmaradásra.

– mondta Németh, az egyházak kapcsán kiegészítve azzal: az egyházak kettős funkciót töltenek be a külhoni magyarok körében. A hitélet döntő szerepet visz a közösség megmaradásában, de a nyelvi önazonosság megőrzése szempontjából is sokszor egyedülálló szerepet játszanak egyházaink. A szomszédságpolitika kapcsán Dr. Németh Zsolt úgy fogalmazott: most olyan helyzetben vagyunk, hogy hét ország közül öt szomszédunknál az előrehaladás, ha nem is látványos, de folyamatos.

– fogalmazott Németh. A vasárnap esedékes romániai választások kapcsán hozzátette:

Arra a kérdésre vonatkozólag, hogy melyik szomszédunkkal a legrosszabb a jelenlegi viszonyunk, úgy reagált: az ország, ahol visszalépést tapasztaltnak a kisebbségi jogok tekintetében, Ukrajna. Először az oktatási törvény, majd a nyelvtörvény elfogadásával, most pedig a durva rendőri-titkosszolgálati erőszakkal, ahogy rátámadtak Brenzovics László elnök úrra, illetőleg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség intézményeire, a főiskolára, a KMKSZ székházára, a gazdasági alapítványra, mind-mind azt jelzi, hogy nagyon súlyos problémák vannak Ukrajnában. A magyar-ukrán kapcsolatok jelenlegi állapota aggodalomra ad okot. A százötvenezres magyar közösség azt várja az anyaországtól, hogy védje meg őket a harmincöt-negyvenmilliós többséggel szemben, ahol állítólag teljesen abszurd módon ők jelentik a legnagyobb veszélyt Ukrajna szuverenitására és integritásra.

– jelentette ki. Annak kapcsán, hogy támaszkodhatunk-e barátainkra, európai partnereinkre vagy akár az észak-atlanti szövetségeseinkre a kárpátaljai magyarság érdekvédelme kapcsán, Németh Zsolt úgy reagált: a nyugati hatalmak részéről sajnos nagyon kevés segítségre számíthatunk ennek a problémának a kezelésében. Amikor Szijjártó Péter a NATO külügyminisztereinek értekezletén jelezte a problémát, a NATO-főtitkár közölte: nem akarnak foglalkozni ezzel a kétoldalú üggyel, oldjuk meg, ahogy tudjuk. Most nem kedvez a nemzetközi diplomácia a kisebbségvédelemnek. A kilencvenes években ugyan volt egy felfelé ívelő időszak, elfogadtuk a Nemzeti Kisebbségi Keretegyezményt, a Nyelvi Chartát, beértek a helsinki folyamat gyümölcsei, sőt, még az Európai Unió felvételi kritériumai között is hangsúlyosan kezelték a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Úgy tűnik azonban, hogy az elmúlt években, különösen az elmúlt tíz esztendőben ennek az iránynak a jelentősége csökkent. Mint mondta, ennek a változásnak a hátterében állhat például, hogy a migránstömegek európai megjelenése erősen csökkentette a toleranciát a kisebbségek iránt.

– tette hozzá. A nyomasztó helyzetre hozható válaszaink közül Németh kiemelte, hogy támogatjuk például azokat az értékes polgári kezdeményezéseket, mint amilyen a Minority SafePack vagy a Székely Nemzeti Tanács régiós kisebbségekkel kapcsolatos aláírásgyűjtése.

– mondta Németh Zsolt.

Forrás: Hajónapló.ma; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.