Pesti Srácok

Egy volt szépségkirálynőt szabadon engedtek, száz tüntetőt őrizetbe vettek Fehéroroszországban

Egy volt szépségkirálynőt szabadon engedtek, száz tüntetőt őrizetbe vettek Fehéroroszországban

Negyvenkét nap fogva tartás után vasárnap szabadon engedték Fehéroroszország 2008-as szépségkirálynőjét, Olga Kizinkovát, az ellenzék egyik eltökélt hangadóját, ugyanakkor a rendőrség Minszkben őrizetbe vett mintegy száz, Aljakszandr Lukasenka elnök ellen tüntetőt.

Kizinkova szabadulása után közölte, hogy nem tört meg, és nem hagyja el Fehéroroszországot, amire már több ellenzéki aktivista rákényszerült. A tüntetőket – a belügyminisztérium közlése szerint – azzal az indoklással vették őrizetbe, hogy megszegték a demonstrációtilalmat. Az egész világ figyeli ezeket a tüntetéseket – üzente litvániai száműzetéséből Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, és arra buzdította honfitársait, hogy gyűjtsék a bizonyítékokat a bűntettekre, amelyeket fehérorosz tisztségviselők követtek és követnek el. Hozzátette, hogy a felelősöknek fel kellene kerülniük az Interpol körözési listájára, és hogy az illetők megnevezése bűntetteikkel párosítva további szankciók kiszabását tenné lehetővé az Európai Unió számára Lukasenka rezsimjével szemben. Az EU már eddig is befagyasztotta több fehérorosz tisztségviselő bankszámláját és megtiltotta nekik a beutazást. Az intézkedésekkel az unió megpróbálja megakadályozni, hogy pénzek jussanak Lukasenkához. Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta tart a belpolitikai válság. A vitatott tisztaságú választás után az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenkát hirdették ki hivatalosan elnöknek a szavazatok 80,1 százalékával. Az azóta tartó hétvégi tüntetéseken többször százezren is részt vettek, többen életüket vesztették, százak sérültek meg és eddig már vagy harmincezer ember került őrizetbe.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)