Pesti Srácok

Elrendelte M. Richárd bűnügyi felügyeletét a Fővárosi Törvényszék

Elrendelte M. Richárd bűnügyi felügyeletét a Fővárosi Törvényszék

A Fővárosi Törvényszék elrendelte a Dózsa György úti, két halálos áldozatot követelő baleset ügyében első fokon, nem jogerősen 4 év szabadságvesztésre ítélt M. Richárd bűnügyi felügyeletét: a vádlott Budapest és Pest megye közigazgatási határát csak engedéllyel hagyhatja el.

A törvényszék a honlapján megjelentetett közleményében azt írta: a kényszerintézkedés ügyében másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokú végzését és a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig elrendelte a Dózsa György úti baleset miatt indult büntetőügy elsőrendű vádlottjának bűnügyi felügyeletét.

Az alapügy egyik tényállása szerint M. Richárd 2017-ben Budapesten a Dózsa György úton nagy teljesítményű, nyugati rendszámú személyautójával mintegy 140 kilométeres sebességgel összeütközött egy szabálytalanul kanyarodó autóval, amelynek két utasa meghalt, vezetője életveszélyes sérüléseket szenvedett, M. Richárd és több járókelő könnyebben sérült meg. Az ügyben megvádolták a másik járművezetőt is. Egy másik vádpont szerint 2015-ben M. Richárd és egy kerékpáros között alakult ki közlekedési incidens, ami miatt M. Richárdot garázdasággal, könnyű testi sértéssel és közúti veszélyeztetéssel vádolta meg az ügyészség. M. Richárd a garázdaságot és a könnyű testi sértést elismerte, a halálos közúti balesettel kapcsolatban pedig részben ismerte el felelősséget.

Szeptember 30-án az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 4 év fogházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint végleges hatállyal eltiltotta a közúti járművezetéstől M. Richárdot közúti baleset okozása, társtettesként elkövetett garázdaság és társtettesként elkövetett testi sértés miatt. A bíróság akkor külön végzésben rendelkezett a vádlott bűnügyi felügyeletének megszüntetéséről. Az ügyészség az ítélet ellen súlyosításért fellebbezett, a kényszerintézkedés ügyében pedig szökés, elrejtőzés, bűnismétlés veszélyére hivatkozva a vádlott letartóztatásáért fellebbezett.

PestiSracok facebook image

A kényszerintézkedés ügyében másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék megváltoztatta a PKKB elsőfokú végzését és a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig elrendelte a Dózsa György úti baleset miatt indult büntetőügy elsőrendű vádlottjának bűnügyi felügyeletét. E szerint M. Richárd Budapest és Pest megye közigazgatási területét külön engedély nélkül nem hagyhatja el, és heti két alkalommal köteles jelentkezni a kijelölt rendőrkapitányságon.

A Fővárosi Törvényszék szerint az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy M. Richárddal szemben a szökés, elrejtőzés veszélye nem áll fenn, hiszen a vádlott a nyomozás és a bírósági eljárás során megjelent, a büntetőeljárás hatálya alól nem vonta ki magát. Továbbá a kialakult bírói gyakorlat alapján a letartóztatás elrendelését vagy fenntartását 5 évet meghaladó, nem jogerős szabadságvesztés indokolhatja, így a vádlottal szemben kiszabott 4 év fogházbüntetés mértéke sem alapozza meg a legszigorúbb kényszerintézkedés, a letartóztatás elrendelését.

A másodfokú bíróság ugyanakkor nem osztotta a PKKB álláspontját abban, hogy a bűnismétlés veszélye nem áll fenn, ugyanis a vádlottat még a nyomozás során újabb – szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos – bűncselekményekkel, köztük hivatali vesztegetéssel gyanúsították meg. Az elsőfokú ítélethirdetést után nem sokkal pedig szabálysértési eljárás indult ellene engedély nélküli járművezetés miatt. A törvényszék szerint a bűnismétlés veszélye a vádlott esetében megállapítható, tekintettel többszörösen büntetett előéletére, életvitelére, valamint arra, hogy a vele szemben kiszabott súlyos büntetés sem tartotta vissza újabb jogellenes cselekmény elkövetésétől. A törvényszék mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy az eljárás jelen szakaszában is indokolt a kényszerintézkedés, bűnügyi felügyelet elrendelése. A másodfokú végzés végleges.

M. Richárdot 2006-ban az úgynevezett kecskeméti maffiaperben jogerősen nyolc év szabadságvesztésre ítélték.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.