Pesti Srácok

Felépült a kórházban a nizzai Notre-Dame-bazilikában keresztényeket gyilkoló iszlamista terrorista

Felépült a kórházban a nizzai Notre-Dame-bazilikában keresztényeket gyilkoló iszlamista terrorista

Terrorcselekménnyel kapcsolatos emberölés gyanúja miatt vádat emeltek és előzetes letartóztatásba helyezték a nizzai Notre-Dame-bazilikában október 29-én végrehajtott, három emberéletet követelő iszlamista merénylet tunéziai elkövetőjét – közölte hétfőn a párizsi terrorelhárítási ügyészség.

A 21 éves Brahím Iszávit Nizzában válságos állapotban szállították kórházba a terrortámadást követően, miután a tett helyszínén a rendőrség több lövéssel ártalmatlanította. Miután koronavírussal diagnosztizálták, november elején átszállították Párizsba, ahol az állapota a közelmúltban javult, s egy vizsgálóbíró ki is hallgatta, és vádat emelt ellene. A tunéziai elkövető ellen terrorcselekménnyel kapcsolatos emberölés és emberölési kísérlet, valamint terrorista bűnszövetkezetben való részvétel a vád, előzetes letartóztatásba helyezték.

Illegális bevándorló

Az eddigi nyomozás megállapította, hogy Brahím Iszávi szeptember 19-én hajón hagyta el Tunéziát, és másnap érkezett meg az olasz partokhoz, Lampedusa szigetére. Több mint két hétig karanténban volt, majd a hajóval Bariba szállították, ahol október 9-én elengedték. A helyi hatóságok azonosították, azonban nem regisztrálták veszélyes személyként. A bevált gyakorlat szerint kiutasítási papírt kapott, amivel szabadon elhagyhatta a befogadóközpontot. A kiutasítási rendelet értelmében illegális bevándorlóként öt nap alatt el kellett volna hagynia Olaszországot.

PestiSracok facebook image

Szabadon utazgatott mielőtt gyilkolt

Október 12. és 26. között Szicíliában tartózkodott, majd 27-én reggel Róma érkezett, ahonnan aznap továbbindult a délkelet-franciaországi Nizzába, hol két nappal később a Notre-Dame-bazilikában megölt két nőt és a sekrestyést. A mobiltelefonjában a nyomozók megtalálták az október közepén Párizsban lefejezett történelemtanár csecsen gyilkosának, Abdoullakh Anzorovnak a fotóját, aki azért ölte meg egy Samuel Patyt Párizs közelében, mert megmutatta a Mohamed-karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján a tanulóknak, és emiatt célponttá vált az interneten. Ezenkívül egy, Franciaországot "a hitetlenek hazájának" nevező hangfelvétel, valamint az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatos fotók is voltak Brahím Iszávi telefonjában.

Mohamed-karikatúrák

A nyomozók azt feltételezik, hogy a tunéziai támadó is a Mohamed-karikatúrák franciaországi publikálását akarta megbosszulni, de a két merénylet elkövetője között nem volt semmilyen kapcsolat. A nizzai merénylet miatt 11 ember vettek őrizetbe, de valamennyiüket szabadon engedték, nem indult ellenük eljárás. Amióta a Charlie Hebdo szatirikus hetilap újból közölte a gúnyrajzokat, a nizzai volt a harmadik dzsihadista merénylet Franciaországban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.