Pesti Srácok

Gulyás Gergely: Az ünnepi időszakra jó lenne minél szélesebb körben lehetővé tenni a találkozást

Gulyás Gergely: Az ünnepi időszakra jó lenne minél szélesebb körben lehetővé tenni a találkozást

Jó lenne a családok számára a találkozásokat minél szélesebb körben lehetővé tenni – erről beszélt a karácsony kapcsán egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott meghallgatásán kedden.

Gulyás Gergely hozzátette, a karácsonyi időszakra vonatkozó szabályokról szerdán vagy legkésőbb a jövő heti kormányülésen, december 9-én születik döntés. Személyes véleményem szerint nyomós érvek szólnak amellett, hogy a karácsonyi bő egyhetes időszakra speciális szabályok lépjenek életbe. Jó lenne a családok számára a találkozásokat minél szélesebb körben lehetővé tenni – mondta a miniszter. A járvány második hullámának tetőzéséről a miniszter kérdésre válaszolva azt mondta, a szakértői becslések december eleje és január vége közé teszik. Harmadik hullám pedig remélhetőleg nem lesz, mert sikerül vakcinát szerezni – jegyezte meg. A miniszter beszámolójában kitért arra, hogy a területi közigazgatás ellátja a járvány elleni fellépéssel kapcsolatos feladatokat, 18 ezer helyen végeznek naponta szűrést, minden iskolai dolgozót tesztelnek, nem csak a tanárokat. A területi közigazgatás működéséről szólva Gulyás Gergely elmondta, jól működik az egyablakos ügyintézés, az ügyintézési határidők csökkentek. A szférában értékelhető béremelés volt, a területi közigazgatásban dolgozó 33 ezer ember átlagosan 18 százalékos béremelést kapott, erre mintegy 33 milliárd forintot fordított a kormány. A közbeszerzésekről szólva Gulyás Gergely elmondta, a legtöbb kritikát kiváltó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya a 2010 évi 15 százalékról 2019-ig 6 százalékra csökkent, GDP-arányosan Magyarország hirdeti meg a legtöbb nyílt közbeszerzési eljárást. Kérdésre válaszolva hozzátette, a közbeszerzéseken többnyire a kkv-k nyernek, 2020 első félévében a nyertesek 85 százaléka volt kkv, ők kapták a közbeszerzési érték 68 százalékát. A fővárosi fejlesztésekről szólva a miniszter elmondta: 2010 óta 2100 milliárd forintnyi beruházás volt Budapesten, csak a közlekedésre 130 milliárdot költött a kormány és a főváros együtt, továbbá a kormány 2011 és 2014 között a főváros 220 milliárdos adósságát vállalta át. A Modern Városok Program keretében 2015-2017 között pártállástól függetlenül valamennyi megyei jogú várossal megállapodott a kormány, a projektek túlnyomó része 2022-ig megvalósulhat. Falusi csok-ot idén több mint 10 ezer család igényelt 54 milliárd forint összegben.

A civilszervezetek támogatása 2012 és 2019 között 3,4 milliárdról 7,8 milliárdra nőtt, továbbá 2020-tól a Falusi Civil Alapban ötmilliárd forintra lehet pályázni és a jelentkezők hatvan százaléka kap támogatást – mondta a miniszter. Az egyházi támogatások összege az elmúlt évtizedben a háromszorosára nőtt, nemzetpolitikai területen pedig a 2009-es 9 milliárdról már évekkel ezelőtt százmilliárd fölé emelkedett. A Hungary Helps programról szólva a miniszter elmondta, lényege, hogy ne a bajt hozzuk ide, hanem a segítséget vigyük oda, ahol szükség van rá. A program keretében 14,6 milliárd forinttal támogatták elsősorban, de nem kizárólag a keresztény közösségeket a válságövezetekben. A választási törvény további módosításaira vonatkozó ellenzéki képviselői kérdésekről szólva Gulyás Gergely arról beszélt: a legutóbbi módosító javaslatok is csak a kamupártok elleni fellépést szolgálták, és ha nincs további módosításra irányuló ellenzéki javaslat, akkor nem lesz több változás a választási törvényben. Ezt január 1-jétől egyébként is tiltja a szabályozás, az országos választás előtti év elejétől ugyanis már nem lehet módosítani a törvényt. Demeter Szilárd Sor(o)s című publicisztikájával kapcsolatban – ellenzéki kérdésekre reagálva – azt mondta, szomorú a magyar közélet hangvételének eldurvulása, de ezért nagyrészt az ellenzék, legfőképpen pedig a DK felelős. Gulyás Gergely leszögezte, nem ért egyet a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának – azóta már visszavont – cikkével. Úgy véli, nagyon óvatosan kell bánni egyes 20. századi történelmi eseményekkel kapcsolatos összehasonlításokkal. Ám a DK az utolsó, amely az antiszemitizmussal kapcsolatos kritikát fogalmazhat meg, hisz nemrég még épp egy ilyen szövegeket megfogalmazó politikust támogatott – jelentette ki. Ráadásul nincs még egy párt, amelynek a vezetője egy elkobzott zsidó vagyonból indul el reggelente dolgozni – jegyezte meg a miniszter.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.